Több oroszországi tanárt is elbocsátottak az elmúlt hetekben, mert elmondták véleményüket az ukrajnai háborúról. Volt, aki ellen vádat is emeltek.
Roman Melnicsenkó a Volgográdi Egyetem jogászprofesszora. Ukrajnában élő családjáról osztott meg egy képet az egyik közösségi oldalon, a fotóhoz azt írta: „Ők nem nácik, nem lehetnek azok. Átlagos emberek”. Az egyetem kérésére később törölte a posztot, mégis kirúgták munkahelyéről. Három rendőr ment érte, hamis személyi igazolvány birtoklásával és „médiaszabadsággal való visszaéléssel” gyanúsítják – minderről a Szabad Európának mesélt.
Marina Dubrova angoltanárnő sem taníthat tovább, mert lejátszott egy videót tanítványainak, amelyben orosz és ukrán gyerekek egy háborúmentes világról énekelnek. Néhány diák felvette az órát, majd a felvételt eljuttatták a rendőrséghez. Dubrovát az orosz hadsereg lejáratásával gyanúsítják, és megkérték, hogy mondjon fel.
Ő ezt nem tette meg, így aztán erkölcstelen viselkedésre hivatkozva kirúgták, végleg eltiltva a tanítástól. „Büntetésként elvették a hivatásomat” – mondta a Szabad Európának.
Az eset után az iskola többi tanárának fel kellett olvasnia egy nyilatkozatot, amelyben Oroszországot méltatták, és az ukránokat erőszakos támadókként állítják be, akiknek egyetlen céljuk Oroszország legyőzése – „bármi áron”.
Nem ők az egyetlenek, akiket hasonló ok miatt bocsátottak el. Márciusban egy földrajztanárt azért ért atrocitás, mert az Istagramra kiírta, hogy nem ért egyet az orosz állammal. Egy fizikatanár februárban a diákjainak Hitlerhez hasonlította Putyint – azóta ő sem taníthat.
15 évig terjedő börtönbüntetés
Oroszország Ukrajna lerohanása után elfogadott egy jogszabályt, amely alapján akár 15 év börtönre is ítélhetik azt, aki „hamis információkat” terjeszt a háborúról. A beszámolók szerint a független sajtót különböző módokon hallgattatják el, van, hogy egyszerűen letiltják oldalukat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
