Itt vannak a legfrissebb statisztikák a 2022-es középiskolai felvételiről

Nyilvánosságra hozta a 2022-es középiskolai felvételi statisztikáit az Oktatási Hivatal. Ezekből kiderül: tényleg technikumban tanul majd ősztől a legtöbb kilencedikes, nyelvi előkészítő évfolyamon több mint tízezren kezdenek, és a diákok többségét az első helyen megjelölt iskolába-tagozatra vették fel.

  • Eduline
  1. Ebben a tanévben összesen 85 286-an jelentkeztek középfokú iskolába – vagyis ebben a számban benne vannak a gimnáziumba, szakgimnáziumba, technikumba, szakképző iskolába, szakiskolába és készségfejlesztő iskolába felvételizők is.
  2. Ez körülbelül 5500-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Akkor 90 729-en jelentkeztek középfokú iskolába.
  3. A diákok 96,91 százaléka – összesen 82 650 diák – be is került valamelyik megjelölt iskolába.
  4. A felvett diákok 76 százalékát az első helyen jelölt tanulmányi területre (vagyis iskolába-tagozatra) vették fel.
  5. Az általános felvételin összesen 2636 diák nem járt sikerrel, de mivel 55 ezer üres férőhely maradt a középfokú iskolákban, volt választék a pótfelvételin is (igaz, ezek nagy része a szakképzésben volt elérhető).
  6. A diákok 42 százaléka technikumban tanul majd jövő szeptembertől, 34 százalékuk gimnáziumban, 19 százalékuk szakképző iskolában.
  7. Nyelvi előkészítő évfolyamon valamivel több mint tízezer diák kezd majd.
  8. A négy vagy öt évfolyamos gimnáziumok 21 százaléka döntött úgy idén, hogy nem teszi kötelezővé a központi írásbeli felvételit. A többi gimnáziumban írásbelizni mindenképpen kellett, minden második intézmény szóbeli meghallgatást is tartott.
  9. A technikumokban mások az arányok: az intézmények 70 százalékában az általános iskolai eredmények alapján rangsorolták a diákokat, 18 százalékuk tette kötelezővé a központi írásbeli felvételi megírását, 12 százalék pedig szóbelit is szervezett.
  10. Idén januárban jóval kevesebben írták meg a központi felvételit, mint tavaly: összesen 48 869-en vizsgáztak (2021-ben 54 894-en).

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.