Itt vannak a legfrissebb statisztikák a 2022-es középiskolai felvételiről

Nyilvánosságra hozta a 2022-es középiskolai felvételi statisztikáit az Oktatási Hivatal. Ezekből kiderül: tényleg technikumban tanul majd ősztől a legtöbb kilencedikes, nyelvi előkészítő évfolyamon több mint tízezren kezdenek, és a diákok többségét az első helyen megjelölt iskolába-tagozatra vették fel.

  • Eduline
  1. Ebben a tanévben összesen 85 286-an jelentkeztek középfokú iskolába – vagyis ebben a számban benne vannak a gimnáziumba, szakgimnáziumba, technikumba, szakképző iskolába, szakiskolába és készségfejlesztő iskolába felvételizők is.
  2. Ez körülbelül 5500-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Akkor 90 729-en jelentkeztek középfokú iskolába.
  3. A diákok 96,91 százaléka – összesen 82 650 diák – be is került valamelyik megjelölt iskolába.
  4. A felvett diákok 76 százalékát az első helyen jelölt tanulmányi területre (vagyis iskolába-tagozatra) vették fel.
  5. Az általános felvételin összesen 2636 diák nem járt sikerrel, de mivel 55 ezer üres férőhely maradt a középfokú iskolákban, volt választék a pótfelvételin is (igaz, ezek nagy része a szakképzésben volt elérhető).
  6. A diákok 42 százaléka technikumban tanul majd jövő szeptembertől, 34 százalékuk gimnáziumban, 19 százalékuk szakképző iskolában.
  7. Nyelvi előkészítő évfolyamon valamivel több mint tízezer diák kezd majd.
  8. A négy vagy öt évfolyamos gimnáziumok 21 százaléka döntött úgy idén, hogy nem teszi kötelezővé a központi írásbeli felvételit. A többi gimnáziumban írásbelizni mindenképpen kellett, minden második intézmény szóbeli meghallgatást is tartott.
  9. A technikumokban mások az arányok: az intézmények 70 százalékában az általános iskolai eredmények alapján rangsorolták a diákokat, 18 százalékuk tette kötelezővé a központi írásbeli felvételi megírását, 12 százalék pedig szóbelit is szervezett.
  10. Idén januárban jóval kevesebben írták meg a központi felvételit, mint tavaly: összesen 48 869-en vizsgáztak (2021-ben 54 894-en).

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás
Fóti Péter

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna