Itt vannak a legfrissebb statisztikák a 2022-es középiskolai felvételiről

Nyilvánosságra hozta a 2022-es középiskolai felvételi statisztikáit az Oktatási Hivatal. Ezekből kiderül: tényleg technikumban tanul majd ősztől a legtöbb kilencedikes, nyelvi előkészítő évfolyamon több mint tízezren kezdenek, és a diákok többségét az első helyen megjelölt iskolába-tagozatra vették fel.

  • Eduline
  1. Ebben a tanévben összesen 85 286-an jelentkeztek középfokú iskolába – vagyis ebben a számban benne vannak a gimnáziumba, szakgimnáziumba, technikumba, szakképző iskolába, szakiskolába és készségfejlesztő iskolába felvételizők is.
  2. Ez körülbelül 5500-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Akkor 90 729-en jelentkeztek középfokú iskolába.
  3. A diákok 96,91 százaléka – összesen 82 650 diák – be is került valamelyik megjelölt iskolába.
  4. A felvett diákok 76 százalékát az első helyen jelölt tanulmányi területre (vagyis iskolába-tagozatra) vették fel.
  5. Az általános felvételin összesen 2636 diák nem járt sikerrel, de mivel 55 ezer üres férőhely maradt a középfokú iskolákban, volt választék a pótfelvételin is (igaz, ezek nagy része a szakképzésben volt elérhető).
  6. A diákok 42 százaléka technikumban tanul majd jövő szeptembertől, 34 százalékuk gimnáziumban, 19 százalékuk szakképző iskolában.
  7. Nyelvi előkészítő évfolyamon valamivel több mint tízezer diák kezd majd.
  8. A négy vagy öt évfolyamos gimnáziumok 21 százaléka döntött úgy idén, hogy nem teszi kötelezővé a központi írásbeli felvételit. A többi gimnáziumban írásbelizni mindenképpen kellett, minden második intézmény szóbeli meghallgatást is tartott.
  9. A technikumokban mások az arányok: az intézmények 70 százalékában az általános iskolai eredmények alapján rangsorolták a diákokat, 18 százalékuk tette kötelezővé a központi írásbeli felvételi megírását, 12 százalék pedig szóbelit is szervezett.
  10. Idén januárban jóval kevesebben írták meg a központi felvételit, mint tavaly: összesen 48 869-en vizsgáztak (2021-ben 54 894-en).

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna