Itt vannak a legfrissebb statisztikák a 2022-es középiskolai felvételiről

Nyilvánosságra hozta a 2022-es középiskolai felvételi statisztikáit az Oktatási Hivatal. Ezekből kiderül: tényleg technikumban tanul majd ősztől a legtöbb kilencedikes, nyelvi előkészítő évfolyamon több mint tízezren kezdenek, és a diákok többségét az első helyen megjelölt iskolába-tagozatra vették fel.

  • Eduline
  1. Ebben a tanévben összesen 85 286-an jelentkeztek középfokú iskolába – vagyis ebben a számban benne vannak a gimnáziumba, szakgimnáziumba, technikumba, szakképző iskolába, szakiskolába és készségfejlesztő iskolába felvételizők is.
  2. Ez körülbelül 5500-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Akkor 90 729-en jelentkeztek középfokú iskolába.
  3. A diákok 96,91 százaléka – összesen 82 650 diák – be is került valamelyik megjelölt iskolába.
  4. A felvett diákok 76 százalékát az első helyen jelölt tanulmányi területre (vagyis iskolába-tagozatra) vették fel.
  5. Az általános felvételin összesen 2636 diák nem járt sikerrel, de mivel 55 ezer üres férőhely maradt a középfokú iskolákban, volt választék a pótfelvételin is (igaz, ezek nagy része a szakképzésben volt elérhető).
  6. A diákok 42 százaléka technikumban tanul majd jövő szeptembertől, 34 százalékuk gimnáziumban, 19 százalékuk szakképző iskolában.
  7. Nyelvi előkészítő évfolyamon valamivel több mint tízezer diák kezd majd.
  8. A négy vagy öt évfolyamos gimnáziumok 21 százaléka döntött úgy idén, hogy nem teszi kötelezővé a központi írásbeli felvételit. A többi gimnáziumban írásbelizni mindenképpen kellett, minden második intézmény szóbeli meghallgatást is tartott.
  9. A technikumokban mások az arányok: az intézmények 70 százalékában az általános iskolai eredmények alapján rangsorolták a diákokat, 18 százalékuk tette kötelezővé a központi írásbeli felvételi megírását, 12 százalék pedig szóbelit is szervezett.
  10. Idén januárban jóval kevesebben írták meg a központi felvételit, mint tavaly: összesen 48 869-en vizsgáztak (2021-ben 54 894-en).

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.