A PDSZ legfrissebb kutatásának kijózanító eredményei rávilágítanak: ma Magyarországon nincs olyan intézménytípus, terület és szakmacsoport, ahol ne lenne égető probléma a pedagógushiány – az elöregedő pedagógustársadalom pedig végképp rányomja a bélyegét a közoktatás jövőjére.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) átfogó felmérést készített: az oktatásban tapasztalható, egyre mélyülő szakemberhiányt vizsgálták, közel 700 intézményt megkérdezve.
Kutatásukban a tartós munkaerőhiányra fókuszáltak, így a vizsgálatból kimaradtak az egy-egy pedagógus hirtelen távozásával megüresedett, pár hetes, ideiglenes hiányok – ezek helyett arra kérték a válaszadókat, akkor jelezzenek vissza, ha az elmúlt egy évben azt tapasztalták, hogy két hónapnál hosszabb ideig betöltetlen egy-egy szakképzett munkaerőt igénylő pozíció. A PDSZ szerint, ugyanis a két hónapnyi hiány már jó szervezés mellett sem könnyen tolerálható, ráadásul a diákok előmenetelét is hátrányosan befolyásolhatja.
Mekkora a szakemberhiány? Brutális, általános és tartós
A megkérdezett közel 700 oktatási intézmény (mely a hazai intézmények 6,82%-át teszi ki) 82 százaléka tapasztalt tartós szakemberhiányt: közismereti tárgyat oktató tanár az intézmények 59%-ából, tanító az iskolák 35%-ából hiányzik, de az iskolák közel harmadában nincs elég nyelvtanár sem - áll a felmérésben.
A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények 92 százaléka jelezte, hogy tapasztalták gyógypedagógusok hiányát, a megkérdezett pedagógiai szakszolgálatok pedig közel fele számolt be óvoda-és iskolapszichológus-hiányról.
Nem csak a vidéket érinti a probléma
A PDSZ eredményei szerint a gyakori kormányzati érvelés ellenére a pedagógushiány korántsem csak a vidéki intézményeket érinti, Budapesten pont ugyanannyira jelen van a probléma, mint máshol. A tanítóhiány a fővárosban bőven az országos átlag fölött van a többi megyével összevetve.
Az egyházi és alapítványi iskolák is nehézségekkel küzdenek
A kutatásból kiderül, hogy a legrosszabb helyzetben az állami, önkormányzati fenntartású intézmények vannak, ugyanakkor az egyházi és alapítványi iskolák is érintettek. Ha az intézmények válaszait a fenntartó típusa szerint vizsgáljuk, akkor az állami, pedagógiai szakszolgálati fenntartású iskolák 100%-ában, az alapítványi fenntartású iskolák 78%-ában, az egyházi iskolaközpontok 70%-ában mutatkozik tartós hiány a szakemberekből. Mindez annak ellenére, hogy utóbbi két iskolatípusban – az állami és önkormányzati fenntartásúaktól eltérően – a nyugdíj folyósítása mellett is lehet munkavállalót teljes állásban, munkaviszony keretében foglalkoztatni.
Elöregedik a szakma, a fiatalokat nem vonzza a pálya
Ha mindez nem lenne elég aggasztó, érdemes egy pillantást vetni a pedagógus-társadalom korfájára is: a megkérdezettek 46%-a 50 év feletti pedagógus volt, ami azt jelenti, hogy az oktatásban dolgozók tömegei fejezik be a pályát a következő néhány évben. Az utánpótlás pedig gyér, sem a munka-, sem a bérkörülmények nem vonzzák a fiatalokat a pályára. A PDSZ szerint az idő lejárt, úgy fogalmaznak,
"amennyiben nem történik egy gyors és drasztikus változás a fizetésekben és munkakörülményekben, úgy az államilag finanszírozott oktatás még a gyermekmegőrző funkcióját sem lesz képes ellátni – már a közeli jövőben sem”.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
