Hiába tiltakoztak a szakszervezetek, a törvényalkotási bizottságon már átment a sztrájkot ellehetetlenítő módosítás

Többek között a pedagógussztrájk szabályozásán is változtat a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő előterjesztés, amelyre rábólintott az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

  • Eduline

A változtatás érinti a pedagógusok sztrájkja alatti elégséges szolgáltatást: nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, de nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. Más esetben a tanórák 50 százalékát kell megtartani, de folyamatos felügyeletet kell biztosítania az iskolának, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül.

Az indoklás szerint a munkabeszüntetéssel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy az sztrájk vagy polgári engedetlenség; utóbbi ugyanis nem jogi kategória, hanem politikai megnyilvánulás, a munkavállaló jogszerűen csak a sztrájkjogát gyakorolhatja, így ha valaki ezzel ellentétesen cselekszik, annak jogkövetkezményei vannak.

A bizottság ülésén Arató Gergely (DK) úgy értékelt: a szabályozás célja, hogy kirúgással fenyegesse a tiltakozó pedagógusokat. Hende Csaba, a bizottság fideszes elnöke és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: téves feltételezés, hogy a változtatás a munkaviszony megszüntetését lehetséges jogkövetkezménnyé tenné arra az esetre, ha valaki nem tesz eleget munkaviszonyából adódó kötelezettségeinek.

Hozzászólások

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.