Hiába tiltakoztak a szakszervezetek, a törvényalkotási bizottságon már átment a sztrájkot ellehetetlenítő módosítás

Többek között a pedagógussztrájk szabályozásán is változtat a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő előterjesztés, amelyre rábólintott az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

  • Eduline

A változtatás érinti a pedagógusok sztrájkja alatti elégséges szolgáltatást: nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, de nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. Más esetben a tanórák 50 százalékát kell megtartani, de folyamatos felügyeletet kell biztosítania az iskolának, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül.

Az indoklás szerint a munkabeszüntetéssel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy az sztrájk vagy polgári engedetlenség; utóbbi ugyanis nem jogi kategória, hanem politikai megnyilvánulás, a munkavállaló jogszerűen csak a sztrájkjogát gyakorolhatja, így ha valaki ezzel ellentétesen cselekszik, annak jogkövetkezményei vannak.

A bizottság ülésén Arató Gergely (DK) úgy értékelt: a szabályozás célja, hogy kirúgással fenyegesse a tiltakozó pedagógusokat. Hende Csaba, a bizottság fideszes elnöke és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: téves feltételezés, hogy a változtatás a munkaviszony megszüntetését lehetséges jogkövetkezménnyé tenné arra az esetre, ha valaki nem tesz eleget munkaviszonyából adódó kötelezettségeinek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.