Ez a módosítás végleg elkaszálná az iskolai sztrájkot, tiltakozik a PSZ

Barátságtalan gesztus – így értékelte a Pedagógusok Szakszervezete a sztrájkot ellehetetlenítő törvényjavaslatot, amely az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elé került.

  • Eduline

„A pedagógusok sztrájkbizottságának tagja, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többször kinyilvánította: várja az új kormány megalakulását, hogy folytathassa a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormány kijelölt képviselőjével. Ennek fényében a PSZ különösen barátságtalannak tartja a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől” – írja közleményében a szakszervezet.

Hozzáteszik: a jogalkotásról szóló törvény előírja a társadalmi partnerekkel az egyeztetést, de ez elmaradt, „ami arra utal, hogy az új kormány ismét nem tekinti tárgyalópartnernek a szakszervezeteket”. Ezt a PSZ határozottan visszautasítja, egyben felhívja a megalakuló új kormány figyelmét is arra, hogy a sztrájk alapjog.

„A polgári engedetlenség pedig igenis létezik a fejlett demokráciákban, melynek „rendpárti” tiltása egyértelmű jele az új kormány filozófiájának. Az ilyen kijelentés több ezer bátor magyar pedagógus megfélemlítését szolgálja. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a belügyminiszter-jelölt parlamenti bizottságok előtt tett „rendpárti” kijelentései aggodalomra adnak okot, miközben az oktatás alapvető gondjaira (bérek, munkaerőhiány, munkaterhek csökkentése) Pintér Sándor nem adott választ” – reagáltak a régi-új belügyminiszter szerdai meghallgatásán elhangzottakra.

Pintér Sándor szerdán a meghallgatásán azt mondta, oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van. Beszélt az iskolai erőszak visszaszorításának fontosságáról, majd jelezte, száznál több iskola kíván csatlakozni az iskolarendőr-programhoz, mert látják, hogy ez milyen mértékben segíti az oktatást. Amikor a pedagóguspálya anyagi elismertségéről kérdezték, jelezte, egyértelmű, hogy a béreken javítani kell, ahogy az is, hogy "ez nem egy elhatározás kérdése", hanem az ország gazdasági helyzetéé. A polgári engedetlenségről a hvg.hu tudósítása szerint azt mondta, nincs olyan, hogy egyszemélyes polgári engedetlenség.

A PSZ felszólítja az új országgyűlés képviselőit, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot jelenlegi formájában ne fogadják el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.