Nemsokára kezdődik a középiskolai beiratkozás, itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Mikor lesz a középiskolai beiratkozás, milyen iratokat kell magatokkal vinnetek, és hogyan lehet előzetesen beírni a személyes adatokat a KRÉTA rendszerben?

  • Eduline

Mikor lesz a beiratkozás?

A középfokú iskolákba – köztük a gimnáziumokba, a technikumokba és a szakképző iskolákba – 2022. június 22-e és 24-e között lehet beiratkozni. A részleteket mindig az adott iskola oldalán találjátok.

Idén csak személyesen lehet beiratkozni?

A hivatalos tájékoztatóban az áll, hogy idén a személyes megjelenés kötelező, viszont a szülők előzetesen megadhatják a beiratkozáshoz szükséges adatokat a KRÉTA rendszerben. Ezt 2022. június 15-e és 20-a között tehetitek meg.

Ha az általános iskolában is a KRÉTA-t használtátok, az ott kapott szülői azonosítóval ezt megtehetitek az e-Ügyintézés felületén, a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” pontot választva. Fontos: az appon ezt nem lehet elintézni, csak a KRÉTA oldalán keresztül.

Ha nincs KRÉTA-s regisztrációtok (például azért, mert az általános iskola nem ezt a felületet használta), ezen az oldalon keresztül ideiglenes regisztrációval adhatjátok meg a diák adatait a beiratkozáshoz.

A KRÉTA a név, a születési hely és idő, valamint az oktatási azonosító (ez a 7-essel kezdődő, 11 számjegyből álló azonosító a diákigazolványon) alapján megkeresi a kiválasztott középiskola rendszerében a diákot. Ha a rendszer nem találja meg, hibaüzenetet küld a felület (ha úgy gondoljátok, minden adatot helyesen adtatok meg,  vegyétek fel a kapcsolatot az adott középiskolával).

A rendszer által létrehozott dokumentumokat kinyomtathatjátok, aláírhatjátok, és a másolatot feltölthetitek a beiratkozási felület „A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok, igazolások” blokkjába. A beiratkozáskor vigyétek magatokkal ezeknek a dokumentumoknak az eredeti, aláírt példányát.

Mire lesz szükségetek a személyes beiratkozáskor?

Személyazonosító igazolványra, és az általános iskolai tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.