Trine Heimerback, a norvég ENSZ-nagykövet helyettese az ülést megelőzően újságíróknak úgy fogalmazott, augusztusi hatalomátvételük óta a radikális iszlamista tálibok rendelkezései a nők és a fiatal lányok elnyomására összpontosítanak, holott szerinte sokkal inkább az ország "katasztrofális gazdasági és humanitárius helyzetére" kellene összpontosítaniuk.
Múlt szombaton a tálibok azonnali hatállyal bevezették, hogy az afganisztáni nők csak szükség esetén hagyhatják el otthonukat, az utcán pedig minden körülmények között a teljes testüket és arcukat eltakaró burkát kell viselniük. Emellett a lányok csak a hatodik osztályig járhatnak iskolába, a nők a munkahelyek nagyrészéről kiszorultak, és eltiltották őket attól, hogy férfi kísérete nélkül szálljanak fel a repülőgépekre.
Barbara Woodward, az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete a zártajtós ülés után adott nyilatkozatában emlékeztetett, hogy az elmúlt 20 évben az afgán nőknek lehetőségük volt részt venni az oktatásban, munkához juthattak, és önmaguk rendelkezhettek a jövőjükről "virágzó kulturális környezetben". A tálib hatalomátvétel előtt 3,6 millió lány járt iskolába, a parlament negyedét és a munkaerőpiac 20 százalékát nők tették ki - hangsúlyozta Woodward. A jelenlegi rendelkezések azonban a nagykövet szerint "mindezt sutba dobják".
Woodward újságíróknak beszámolt róla, hogy a rendkívüli ülésen a nagykövetek az ENSZ afganisztáni missziójának politikai tevékenységét vitatták meg, de "legnagyobb fókuszban a nők és lányok helyzete" volt.
1996 és 2001 között a radikális tálib vezetés megtiltotta, hogy a nők férfi hozzátartozójuk nélkül hagyják el otthonukat, a férfiaknak pedig kötelező volt szakállat növeszteniük. Jelenleg a férfiaknak és diákoknak tilos nyakkendőt viselniük az oktatási intézményekben, a tálibok előzetes ígéretei szerint márciustól pedig a lányok újra járhattak volna középiskolába és felsőoktatási intézményekbe, ezt a rendelkezést azonban visszavonták.
