Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott New Yorkban a tálibok által az afganisztáni nőkkel szemben bevezetett korlátozások miatt.
Trine Heimerback, a norvég ENSZ-nagykövet helyettese az ülést megelőzően újságíróknak úgy fogalmazott, augusztusi hatalomátvételük óta a radikális iszlamista tálibok rendelkezései a nők és a fiatal lányok elnyomására összpontosítanak, holott szerinte sokkal inkább az ország "katasztrofális gazdasági és humanitárius helyzetére" kellene összpontosítaniuk.
Múlt szombaton a tálibok azonnali hatállyal bevezették, hogy az afganisztáni nők csak szükség esetén hagyhatják el otthonukat, az utcán pedig minden körülmények között a teljes testüket és arcukat eltakaró burkát kell viselniük. Emellett a lányok csak a hatodik osztályig járhatnak iskolába, a nők a munkahelyek nagyrészéről kiszorultak, és eltiltották őket attól, hogy férfi kísérete nélkül szálljanak fel a repülőgépekre.
Barbara Woodward, az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete a zártajtós ülés után adott nyilatkozatában emlékeztetett, hogy az elmúlt 20 évben az afgán nőknek lehetőségük volt részt venni az oktatásban, munkához juthattak, és önmaguk rendelkezhettek a jövőjükről "virágzó kulturális környezetben". A tálib hatalomátvétel előtt 3,6 millió lány járt iskolába, a parlament negyedét és a munkaerőpiac 20 százalékát nők tették ki - hangsúlyozta Woodward. A jelenlegi rendelkezések azonban a nagykövet szerint "mindezt sutba dobják".
Woodward újságíróknak beszámolt róla, hogy a rendkívüli ülésen a nagykövetek az ENSZ afganisztáni missziójának politikai tevékenységét vitatták meg, de "legnagyobb fókuszban a nők és lányok helyzete" volt.
1996 és 2001 között a radikális tálib vezetés megtiltotta, hogy a nők férfi hozzátartozójuk nélkül hagyják el otthonukat, a férfiaknak pedig kötelező volt szakállat növeszteniük. Jelenleg a férfiaknak és diákoknak tilos nyakkendőt viselniük az oktatási intézményekben, a tálibok előzetes ígéretei szerint márciustól pedig a lányok újra járhattak volna középiskolába és felsőoktatási intézményekbe, ezt a rendelkezést azonban visszavonták.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
