Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott New Yorkban a tálibok által az afganisztáni nőkkel szemben bevezetett korlátozások miatt.
Trine Heimerback, a norvég ENSZ-nagykövet helyettese az ülést megelőzően újságíróknak úgy fogalmazott, augusztusi hatalomátvételük óta a radikális iszlamista tálibok rendelkezései a nők és a fiatal lányok elnyomására összpontosítanak, holott szerinte sokkal inkább az ország "katasztrofális gazdasági és humanitárius helyzetére" kellene összpontosítaniuk.
Múlt szombaton a tálibok azonnali hatállyal bevezették, hogy az afganisztáni nők csak szükség esetén hagyhatják el otthonukat, az utcán pedig minden körülmények között a teljes testüket és arcukat eltakaró burkát kell viselniük. Emellett a lányok csak a hatodik osztályig járhatnak iskolába, a nők a munkahelyek nagyrészéről kiszorultak, és eltiltották őket attól, hogy férfi kísérete nélkül szálljanak fel a repülőgépekre.
Barbara Woodward, az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete a zártajtós ülés után adott nyilatkozatában emlékeztetett, hogy az elmúlt 20 évben az afgán nőknek lehetőségük volt részt venni az oktatásban, munkához juthattak, és önmaguk rendelkezhettek a jövőjükről "virágzó kulturális környezetben". A tálib hatalomátvétel előtt 3,6 millió lány járt iskolába, a parlament negyedét és a munkaerőpiac 20 százalékát nők tették ki - hangsúlyozta Woodward. A jelenlegi rendelkezések azonban a nagykövet szerint "mindezt sutba dobják".
Woodward újságíróknak beszámolt róla, hogy a rendkívüli ülésen a nagykövetek az ENSZ afganisztáni missziójának politikai tevékenységét vitatták meg, de "legnagyobb fókuszban a nők és lányok helyzete" volt.
1996 és 2001 között a radikális tálib vezetés megtiltotta, hogy a nők férfi hozzátartozójuk nélkül hagyják el otthonukat, a férfiaknak pedig kötelező volt szakállat növeszteniük. Jelenleg a férfiaknak és diákoknak tilos nyakkendőt viselniük az oktatási intézményekben, a tálibok előzetes ígéretei szerint márciustól pedig a lányok újra járhattak volna középiskolába és felsőoktatási intézményekbe, ezt a rendelkezést azonban visszavonták.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
