Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott New Yorkban a tálibok által az afganisztáni nőkkel szemben bevezetett korlátozások miatt.
Trine Heimerback, a norvég ENSZ-nagykövet helyettese az ülést megelőzően újságíróknak úgy fogalmazott, augusztusi hatalomátvételük óta a radikális iszlamista tálibok rendelkezései a nők és a fiatal lányok elnyomására összpontosítanak, holott szerinte sokkal inkább az ország "katasztrofális gazdasági és humanitárius helyzetére" kellene összpontosítaniuk.
Múlt szombaton a tálibok azonnali hatállyal bevezették, hogy az afganisztáni nők csak szükség esetén hagyhatják el otthonukat, az utcán pedig minden körülmények között a teljes testüket és arcukat eltakaró burkát kell viselniük. Emellett a lányok csak a hatodik osztályig járhatnak iskolába, a nők a munkahelyek nagyrészéről kiszorultak, és eltiltották őket attól, hogy férfi kísérete nélkül szálljanak fel a repülőgépekre.
Barbara Woodward, az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete a zártajtós ülés után adott nyilatkozatában emlékeztetett, hogy az elmúlt 20 évben az afgán nőknek lehetőségük volt részt venni az oktatásban, munkához juthattak, és önmaguk rendelkezhettek a jövőjükről "virágzó kulturális környezetben". A tálib hatalomátvétel előtt 3,6 millió lány járt iskolába, a parlament negyedét és a munkaerőpiac 20 százalékát nők tették ki - hangsúlyozta Woodward. A jelenlegi rendelkezések azonban a nagykövet szerint "mindezt sutba dobják".
Woodward újságíróknak beszámolt róla, hogy a rendkívüli ülésen a nagykövetek az ENSZ afganisztáni missziójának politikai tevékenységét vitatták meg, de "legnagyobb fókuszban a nők és lányok helyzete" volt.
1996 és 2001 között a radikális tálib vezetés megtiltotta, hogy a nők férfi hozzátartozójuk nélkül hagyják el otthonukat, a férfiaknak pedig kötelező volt szakállat növeszteniük. Jelenleg a férfiaknak és diákoknak tilos nyakkendőt viselniük az oktatási intézményekben, a tálibok előzetes ígéretei szerint márciustól pedig a lányok újra járhattak volna középiskolába és felsőoktatási intézményekbe, ezt a rendelkezést azonban visszavonták.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
