Négy év alatt a korábbi két-háromszorosára emelkedett az iskolákban a különböző tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya – derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaságtudományi Intézetének friss kiadványából.
A Népszava azt írja, az általános iskolákban 2020-ban a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, az összes szakos tárgyat oktatók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához.
A szakképző iskolákban – ahol hároméves képzést kínálnak, amely érettségit nem ad – a matematikát tanítók 12 százaléka, az összes szakos tárgyat oktatók 10 százalékának nem volt megfelelő szakképesítése.
A lap hozzáteszi: az érettségit adó szakképző intézményekben 4-6 százalékos arányok alakultak ki 2019-re, míg a legjobb helyzetben a gimnáziumok vannak, ott 2020-ra 3-4 százalékos az arány, de itt is jelentős volt a növekedés a 2010-es 1-2 százalékos arányokhoz képest.
A települések közül a legrosszabb helyzetben a községek vannak, ahol a képesített pedagógusok hiánya minden szakos tantárgy esetében meghaladja a 10 százalékot: 2020-ra már több mint 14 százalékra emelkedett azoknak a tanároknak az aránya, akik szakos képesítés nélkül tanítanak például fizikát, kémiát, biológiát.
2016 előtt a budapesti általános iskolákban volt a legkisebb a tantárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya, 2020-ra viszont a községek után már a fővárosban volt a legnagyobb az arány – a Közgazdaságtudományi Intézet tanulmánya szerint főként azért, mert Budapesten egyre több alternatív elhelyezkedési lehetőség van a tanárok számára.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Már a Közigazgatási Államtitkári Tanács elé került a rugalmas iskolakezdésről szóló javaslat, amelynek értelmében ismét a szülők és a pedagógusok dönthetnének arról, mikor kezdje meg a gyermek az általános iskolát. Ha a tervezetet jóváhagyják, a kormány elé kerülhet, és társadalmi egyeztetés is indulhat róla.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
