„Nem nyertük meg a tömeget. Ezért nem sikerült változást elérnünk a minket érintő problémákkal kapcsolatban” – írja nyílt levelében egy középiskolai tanár arról, vajon miért nem lett hatása a tavaszi sztrájknak.
Lakatos Máté nyílt levelét a Válasz Online hozta le. A középiskolai tanár azt írja: amíg a mindenkori kormány nem látja egyértelmű jelét annak, hogy a társadalom számára igenis fontos az oktatást, addig nem lát nagy esélyt arra, hogy tanárként változásokat tudjanak elérni.
Szerinte egy egyértelmű és megfelelő üzenetet kell megfogalmazni a szülőknek: azt kellene elmagyarázni a szülőknek és nagyszülőknek, hogy mit nyerhetnek ők, a gyerekeik és az unokáik azzal, ha mihamarabb jelentősen javul a tanárok helyzete.
„Kedves Szülők! Képzeljék el, hogy megbecsült foglalkozásuk van, és a munkahelyükön nem terhelik túl önöket rendszeresen. Napi nyolc óra után haza tudnak menni, nem kell rendszeresen hazavinni a munkájukat, és a hétvégét is azzal tölteni, hogy behozzák a túlterheltségből fakadó lemaradásukat. Ebben az esetben van erejük jót beszélgetni a gyerekeikkel, van türelmük válaszolni minden kérdésére, elmenni megnézni az edzését, részt venni a zenei fellépésén, leülni társasozni, megnézni egy jó filmet, a hétvégén kirándulni. Oda tudnak rájuk figyelni, észreveszik, ha valami gondjuk van, és nyugodtabban viselik el kamaszos lázadásaikat” – írja, hozzátéve: ezzel ugyanígy vannak a tanárok is.
„Amíg önök azért (is) dolgoznak, hogy jó körülményeket teremtsenek a gyerekeinek, addig mi azon dolgozunk, hogy kibontakoztassuk az önök gyerekeinek tehetségét. És ahogy önök is jobban helyt tudnak állni anyaként és apaként a fent leírt körülmények között, ugyanazon körülmények között mi is jobban helyt tudunk állni tanárként, aminek az igazi nyertesei az önök gyerekei” – emeli ki.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
