Kossuth téri tüntetést szerveztek a pedagógussztrájk első napján, borsot törtek Áder János orra alá, rendszeresen ott vannak a tanárok demonstrációin. A Diákok a Tanárokért nevű csoport a semmiből tűnt fel március közepén, de tagjai azt mondják, addig nem hagyják abba az akciózást, amíg a kormány nem teljesíti az oktatásban dolgozók követeléseit, az elhibázott oktatáspolitikai döntéseknek ugyanis hosszú távon a diákok isszák meg a levét. De kik ők, és hogyan tudtak néhány hét alatt több ezer középiskolást a tanárok mellé állítani? Ismerjétek meg Csibrán Barnát.
Csibrán Barna, 16 éves
Csibrán Barna a március 16-i demonstráción még nem szervezőként, hanem egyszerű tüntetőként vett részt. A Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskolába jár, de aznap ő sem ment iskolába. Náluk 136 gimnazista közül 124-en döntöttek ugyanígy.
„Az osztályfőnököm felhívott, hogy mennyire büszkék ránk, hogy senki nincs bent”
– mondja nevetve. Az osztálytársaival úgy döntöttek, ha már iskolába nem mennek, megnézik, mi történik a Kossuth téren. „Amikor megláttam a tömeget, az nagyon nagy flash volt, hogy hú, mennyien vagyunk”. Néhány nappal később csatlakozott a csapathoz, az április 1-jei, szintén Kossuth téri szolidaritási tüntetésen-koncerten pedig már ő is beszélt.
Volt miről. Azt mondja, a környezetében meglepően sok a fiatal, 30 alatti tanár, akik közül többen azt tervezik, hogy ha nem lesz változás, elhagyják a pályát, „naponta hallok olyat, hogy jövőre már nem akarnak tanítani, és csak azért vannak még az oktatásban, mert mi itt vagyunk, és nekünk a legjobbat szeretnék”. Szerinte március második felében nagyon sokan fejezték ki a szolidaritásukat a tanárokkal, ez pedig reményt adott a sztrájkolóknak, hogy végre változni fog valami. Most viszont senki sem tudja, fog-e bármi pozitív történni az oktatásban.
„Az április 1-jei koncerten nagyon sok tanárom ott volt, azt láttam, hogy zokogva hallgatják a beszédeket. Régi kórusvezetőm, magántanárok is írtak, hogy hallottak engem a Kossuth téren, és el sem tudják mondani, mennyire büszke rám. Azt érzik, hogy a diákjaik szeretik őket”
– meséli. Negatív visszajelzést senkitől nem kapott, legfeljebb a Facebook népétől – mindent végigolvas, ami megjelenik róluk, beleértve a kommenteket is. „Felnőtt emberek nem tudják felfogni, mikyen problémák vannak az oktatásban. Ha nem lenne ekkora a baj, nem lennénk itt, 17-18 évesen nem erről beszélnénk. Legszívesebben leültem volna beszélgetni ezekkel az emberekkel, és elmeséltem volna neki, mi zajlik az iskolákban” – teszi hozzá.
A Diákok a Tanárokért csoport többi tagjáról írt portrénkat itt olvashatjátok el:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
