„Felnőtt emberek nem tudják felfogni, milyen problémák vannak az oktatásban"

Kossuth téri tüntetést szerveztek a pedagógussztrájk első napján, borsot törtek Áder János orra alá, rendszeresen ott vannak a tanárok demonstrációin. A Diákok a Tanárokért nevű csoport a semmiből tűnt fel március közepén, de tagjai azt mondják, addig nem hagyják abba az akciózást, amíg a kormány nem teljesíti az oktatásban dolgozók követeléseit, az elhibázott oktatáspolitikai döntéseknek ugyanis hosszú távon a diákok isszák meg a levét. De kik ők, és hogyan tudtak néhány hét alatt több ezer középiskolást a tanárok mellé állítani? Ismerjétek meg Csibrán Barnát.

  • Szabó Fruzsina

Csibrán Barna, 16 éves

Csibrán Barna a március 16-i demonstráción még nem szervezőként, hanem egyszerű tüntetőként vett részt. A Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskolába jár, de aznap ő sem ment iskolába. Náluk 136 gimnazista közül 124-en döntöttek ugyanígy.

„Az osztályfőnököm felhívott, hogy mennyire büszkék ránk, hogy senki nincs bent”

– mondja nevetve. Az osztálytársaival úgy döntöttek, ha már iskolába nem mennek, megnézik, mi történik a Kossuth téren. „Amikor megláttam a tömeget, az  nagyon nagy flash volt, hogy hú, mennyien vagyunk”. Néhány nappal később csatlakozott a csapathoz, az április 1-jei, szintén Kossuth téri szolidaritási tüntetésen-koncerten pedig már ő is beszélt.

„Az április 1-jei koncerten nagyon sok tanárom ott volt, azt láttam, hogy zokogva hallgatják a beszédeket”
Kiss-Kuntler Árpád

Volt miről. Azt mondja, a környezetében meglepően sok a fiatal, 30 alatti tanár, akik közül többen azt tervezik, hogy ha nem lesz változás, elhagyják a pályát, „naponta hallok olyat, hogy jövőre már nem akarnak tanítani, és csak azért vannak még az oktatásban, mert mi itt vagyunk, és nekünk a legjobbat szeretnék”. Szerinte március második felében nagyon sokan fejezték ki a szolidaritásukat a tanárokkal, ez pedig reményt adott a sztrájkolóknak, hogy végre változni fog valami. Most viszont senki sem tudja, fog-e bármi pozitív történni az oktatásban.

„Az április 1-jei koncerten nagyon sok tanárom ott volt, azt láttam, hogy zokogva hallgatják a beszédeket. Régi kórusvezetőm, magántanárok is írtak, hogy hallottak engem a Kossuth téren, és el sem tudják mondani, mennyire büszke rám. Azt érzik, hogy a diákjaik szeretik őket”

– meséli. Negatív visszajelzést senkitől nem kapott, legfeljebb a Facebook népétől – mindent végigolvas, ami megjelenik róluk, beleértve a kommenteket is. „Felnőtt emberek nem tudják felfogni, mikyen problémák vannak az oktatásban. Ha nem lenne ekkora a baj, nem lennénk itt, 17-18 évesen nem erről beszélnénk. Legszívesebben leültem volna beszélgetni ezekkel az emberekkel, és elmeséltem volna neki, mi zajlik az iskolákban” – teszi hozzá.

A Diákok a Tanárokért csoport többi tagjáról írt portrénkat itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.