„Felnőtt emberek nem tudják felfogni, milyen problémák vannak az oktatásban"

Kossuth téri tüntetést szerveztek a pedagógussztrájk első napján, borsot törtek Áder János orra alá, rendszeresen ott vannak a tanárok demonstrációin. A Diákok a Tanárokért nevű csoport a semmiből tűnt fel március közepén, de tagjai azt mondják, addig nem hagyják abba az akciózást, amíg a kormány nem teljesíti az oktatásban dolgozók követeléseit, az elhibázott oktatáspolitikai döntéseknek ugyanis hosszú távon a diákok isszák meg a levét. De kik ők, és hogyan tudtak néhány hét alatt több ezer középiskolást a tanárok mellé állítani? Ismerjétek meg Csibrán Barnát.

  • Szabó Fruzsina

Csibrán Barna, 16 éves

Csibrán Barna a március 16-i demonstráción még nem szervezőként, hanem egyszerű tüntetőként vett részt. A Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskolába jár, de aznap ő sem ment iskolába. Náluk 136 gimnazista közül 124-en döntöttek ugyanígy.

„Az osztályfőnököm felhívott, hogy mennyire büszkék ránk, hogy senki nincs bent”

– mondja nevetve. Az osztálytársaival úgy döntöttek, ha már iskolába nem mennek, megnézik, mi történik a Kossuth téren. „Amikor megláttam a tömeget, az  nagyon nagy flash volt, hogy hú, mennyien vagyunk”. Néhány nappal később csatlakozott a csapathoz, az április 1-jei, szintén Kossuth téri szolidaritási tüntetésen-koncerten pedig már ő is beszélt.

„Az április 1-jei koncerten nagyon sok tanárom ott volt, azt láttam, hogy zokogva hallgatják a beszédeket”
Kiss-Kuntler Árpád

Volt miről. Azt mondja, a környezetében meglepően sok a fiatal, 30 alatti tanár, akik közül többen azt tervezik, hogy ha nem lesz változás, elhagyják a pályát, „naponta hallok olyat, hogy jövőre már nem akarnak tanítani, és csak azért vannak még az oktatásban, mert mi itt vagyunk, és nekünk a legjobbat szeretnék”. Szerinte március második felében nagyon sokan fejezték ki a szolidaritásukat a tanárokkal, ez pedig reményt adott a sztrájkolóknak, hogy végre változni fog valami. Most viszont senki sem tudja, fog-e bármi pozitív történni az oktatásban.

„Az április 1-jei koncerten nagyon sok tanárom ott volt, azt láttam, hogy zokogva hallgatják a beszédeket. Régi kórusvezetőm, magántanárok is írtak, hogy hallottak engem a Kossuth téren, és el sem tudják mondani, mennyire büszke rám. Azt érzik, hogy a diákjaik szeretik őket”

– meséli. Negatív visszajelzést senkitől nem kapott, legfeljebb a Facebook népétől – mindent végigolvas, ami megjelenik róluk, beleértve a kommenteket is. „Felnőtt emberek nem tudják felfogni, mikyen problémák vannak az oktatásban. Ha nem lenne ekkora a baj, nem lennénk itt, 17-18 évesen nem erről beszélnénk. Legszívesebben leültem volna beszélgetni ezekkel az emberekkel, és elmeséltem volna neki, mi zajlik az iskolákban” – teszi hozzá.

A Diákok a Tanárokért csoport többi tagjáról írt portrénkat itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.