Mi történik, ha nem vesznek fel a kiválasztott középiskolába? Így fellebbezhettek

Ha megérkezett a középiskolai felvételi eredménye, de nem sikerült bekerülni a kiválasztott iskolába, a döntés ellen jogorvoslatot tehettek. Mutatjuk, hogyan.

  • Csik Veronika

Mire hivatkozhattok az elutasító döntéssel szemben?

Az iskola által meghozott döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat. Ezt a jogorvoslati kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtanotok, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet – áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Fontos, hogy ezt a kérelmeteket június 1-jéig el kell bírálni.

Fontos, hogy az OH az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét és az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja – így ezzel kapcsolatban nem kérhettek tőlük segítséget.  „A köznevelési intézmények törvényes működését az iskola székhelye (telephelye) szerint illetékes kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni” – teszi hozzá az OH érvényes tájékoztatója.

Kik döntenek?

Az iskola fenntartója hoz másodfokú döntést.

Fontos, hogy ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel tanulói jogviszonyban áll. De ha 8 évfolyamos és a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkeztetek, csak akkor kell értesíteni az eredményről az általános iskolátokat, ha a jogorvoslati eljárás után mégis felvettek benneteket az adott középiskolába.

Mi történik, ha ez sem sikerül?

Akkor sincs minden veszve, ha a jelentkező elfogadja a középiskola döntését, részt vehettek a május elején induló rendkívüli felvételi eljárásban. Erről itt írtunk le mindent.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.