Mi történik, ha nem vesznek fel a kiválasztott középiskolába? Így fellebbezhettek

Ha megérkezett a középiskolai felvételi eredménye, de nem sikerült bekerülni a kiválasztott iskolába, a döntés ellen jogorvoslatot tehettek. Mutatjuk, hogyan.

  • Csik Veronika

Mire hivatkozhattok az elutasító döntéssel szemben?

Az iskola által meghozott döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat. Ezt a jogorvoslati kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtanotok, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet – áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Fontos, hogy ezt a kérelmeteket június 1-jéig el kell bírálni.

Fontos, hogy az OH az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét és az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja – így ezzel kapcsolatban nem kérhettek tőlük segítséget.  „A köznevelési intézmények törvényes működését az iskola székhelye (telephelye) szerint illetékes kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni” – teszi hozzá az OH érvényes tájékoztatója.

Kik döntenek?

Az iskola fenntartója hoz másodfokú döntést.

Fontos, hogy ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel tanulói jogviszonyban áll. De ha 8 évfolyamos és a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkeztetek, csak akkor kell értesíteni az eredményről az általános iskolátokat, ha a jogorvoslati eljárás után mégis felvettek benneteket az adott középiskolába.

Mi történik, ha ez sem sikerül?

Akkor sincs minden veszve, ha a jelentkező elfogadja a középiskola döntését, részt vehettek a május elején induló rendkívüli felvételi eljárásban. Erről itt írtunk le mindent.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.