Másfél év alatt 480-szor kellett akciózniuk az iskolaőröknek, háromszor bilincset is használtak

2020 szeptembere óta dolgoznak iskolaőrök oktatási intézményekben, azóta összesen 480 esetben kellett intézkedniük – írja a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott adatok alapján.

  • Eduline

Összesen 491 iskola csatlakozott az iskolaőri programhoz, összesen 480 iskolaőr dolgozik országszerte. Ők fegyvert nem viselhetnek, ún. kényszerítő eszközök, például bilincs, rendőrbot viszont van náluk.

A Népszava azt írja, az ORFK adatai szerint testi kényszert eddig 47 esetben, bilincset három, rendőrbotot pedig egy alkalommal használtak az iskolaőrök.

A leggyakrabban garázdaság bűncselekmény miatt intézkedtek, de több esetben indult vagyon elleni bűncselekmény, illetve kábítószer birtoklása miatt is büntetőeljárás. A szabálysértések között sokszor előfordult a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés és rongálás is.

Eddig négy esetben indult büntetőeljárás olyan iskolaőrökkel szemben, akik túllépték a jogkörüket. Az ORFK szerint összességében pozitív tapasztalataik vannak a rendőrségnek, a szakemberek véleménye azonban megoszlik: Adler Katalin, a Békés Iskola program koordinátora továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az iskolai agressziót rendészeti eszközökkel nem lehet érdemben visszaszorítani, hiszen a fizikai erőszaknál sokkal több a verbális erőszak, a bántalmazások nagyobb része nem a tanárok, szülők szeme előtt zajlik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.