2020 szeptembere óta dolgoznak iskolaőrök oktatási intézményekben, azóta összesen 480 esetben kellett intézkedniük – írja a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott adatok alapján.
Összesen 491 iskola csatlakozott az iskolaőri programhoz, összesen 480 iskolaőr dolgozik országszerte. Ők fegyvert nem viselhetnek, ún. kényszerítő eszközök, például bilincs, rendőrbot viszont van náluk.
A Népszava azt írja, az ORFK adatai szerint testi kényszert eddig 47 esetben, bilincset három, rendőrbotot pedig egy alkalommal használtak az iskolaőrök.
A leggyakrabban garázdaság bűncselekmény miatt intézkedtek, de több esetben indult vagyon elleni bűncselekmény, illetve kábítószer birtoklása miatt is büntetőeljárás. A szabálysértések között sokszor előfordult a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés és rongálás is.
Eddig négy esetben indult büntetőeljárás olyan iskolaőrökkel szemben, akik túllépték a jogkörüket. Az ORFK szerint összességében pozitív tapasztalataik vannak a rendőrségnek, a szakemberek véleménye azonban megoszlik: Adler Katalin, a Békés Iskola program koordinátora továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az iskolai agressziót rendészeti eszközökkel nem lehet érdemben visszaszorítani, hiszen a fizikai erőszaknál sokkal több a verbális erőszak, a bántalmazások nagyobb része nem a tanárok, szülők szeme előtt zajlik.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
