A tanárok fele öt éven belül elhagyná a pályát Angliában. Ismerős a helyzet?

A stressz és a munkaterhek miatt a tanárok közel fele már a közeljövőben felmondana Angliában - derült ki egy friss felmérésből.

  • Csik Veronika

A brit kutatás szerint a tanárok közel fele (44 százalékuk) öt éven belül elhagyná a pályát - írta meg a The Guardian. A hétfőn közzétett adatok szerint 2027-re komoly gondban lesz az angol oktatási rendszer. A helyzetet súlyosbítja, hogy ötödük nem is várna 2027-ig, két éven belül tervezik a pályamódosítást.

A tanárok első körben a munkaterheket jelölték meg várható távozásuk okaként, de a döntésükben szerepet játszik a tanárokkal szembeni bizalom (vagy éppen bizalmatlanság) is, mind a lakosság, mind a kormány részéről - áll a felmérésben.

A helyzet egy év alatt is sokat romlott: szemben a 2021-es 35 százalékkal idén már a válaszadók több mint fele (52%) mondta azt, hogy a munkaterhek „kezelhetetlenek” vagy „az idő nagy részében kezelhetetlenek”. Arról nem is beszélve, hogy már most is vannak problémák a tanárhiány miatt: a tanárok szerint az iskolák nehezen tudják betölteni az üres álláshelyeket, ami a munkaterhek megduplázódásához vezetett. A válaszadók 73 százaléka számolt be arról, hogy ez a probléma súlyosbodott a járvány kezdete óta.

Ismerős álláspont (?)

Az oktatási minisztérium a jelentés után azt nyilatkozta, tisztában vannak azzal a nyomással, amely az iskolákban és az egyetemeken dolgozókra nehezedett a járvány alatt. Hozzátették, "rendkívül hálásak vagyunk nekik azokért az erőfeszítéseikért, rugalmasságukért, amit a Covid-19 világjárvány alatt bizonyítottak".

A brit oktatási minisztérium szerint a tanári szakma "továbbra is vonzó, és még mindig magas a pedagógusok száma iskolákban, jelenleg országszerte több mint 461 ezer pedagógus dolgozik – 20 ezerrel több, mint 2010-ben."

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.