PDSZ: nemhogy megtakarításaik nincsenek, súlyos lakhatási szegénységgel küzdenek a tanárok

Az oktatásban dolgozók közül minden második kénytelen másodállást vállalni, sőt sokan „harmadállást” is keresnek, olyan komoly egzisztenciális problémáik vannak – saját kutatásával reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Állami Számvevőszék felmérésére, amely szerint a pedagógusok több mint 80 százalékának van megtakarítása.

  • Szabó Fruzsina
  • A nevelésben-oktatásban dolgozók 97.4 százaléka nélkülözni kényszerül 2021 Magyarországán,
  • a válaszadók túlnyomó többsége nyilatkozik úgy, hogy nincs módja előteremteni az egészséges táplálkozáshoz szükséges összeget,
  • a gyermeket nevelők több mint fele, 54%-a válaszolta, hogy egyértelműen nehézséget okoz a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek előteremtése,
  • súlyos és általános lakhatási szegénység képe körvonalazódik a nevelésben-oktatásban dolgozók körében

- idézi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a 2021 szeptemberében, 2525 fő bevonásával készült felmérését. A szakszervezet az Állami Számvevőszék idén márciusban – vagyis a határozatlan idejű sztrájk idején – a pedagógusok pénzügyi kultúrájáról nyilvánosságra hozott kutatásra reagált.

A kutatásról a Népszava hétfőn azt írta: a 752 megkérdezett 86 százaléka azt válaszolta, van valamekkora megtakarítása, amit a jelentés „rendkívül jó aránynak” tart. A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel - áll a jelentésben, azonban a megtakarítások átlagos összegére nem kérdeztek rá.

A PDSZ szerint a felmérésből az nem derül ki, hogy a megtakarítások a pedagógusbérből származnak-e, vagy inkább a házastárs/családtag bevételéből - a bértáblát látva inkább ez utóbbi a valószínű.

Saját felmérésük szerint ma minden második nevelésben-oktatásban dolgozó kényszerül másodállást vállalni, a másodállást vállalók közel fele pedig harmadállásra is kényszerül annak érdekében, hogy megteremtse a megélhetéshez szükséges feltételeket. „A fentiek jottányit sem változtak a tanév kezdete óta, az infláció egyre magasabb, az Orbán Viktor által kilátásba helyezett, közelebbről meg nem határozott “emelés” még csak az idei veszteségeinket sem tudná kompenzálni” – emelik ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.