Éjféltől felfüggesztik a március 16-án elindított határozatlan idejű sztrájkot – ezt jelentette be a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága pénteken. A munkabeszüntetésben egyébként több mint negyvenezren vettek részt, és ebben a számban még nincsenek benne azok, akik polgári engedetlenségi akcióba kezdtek az elmúlt hetekben.
„A PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága a parlamenti választások és az új kormány megalakulására várva felfüggeszti a sztrájkot” – mondta a pénteki sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, hozzátéve: a sztrájktörvény és a február 11-i sztrájkrendelet ellenére jogszerűen meg tudták szervezni a munkabeszüntetést, számításaik szerint több mint negyvenezer kollégájuk vett részt az akciókban, akik legalább egy napig sztrájkoltak, legalább 29 ezren voltak.
„Ezek a számok úgy valósultak meg, hogy vannak olyan kollégák, akik nem tudtak részt venni a sztrájkban, mert rendkívüli szünetet rendeltek el náluk. De ebben nincs benne a polgári engedetlenkedők létszáma sem” – magyarázta.
Szabó Zsuzsa arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem tapasztaltak olyan széleskörű társadalmi összefogást az oktatás ügyében, mint az elmúlt hetekben. Külön kiemelte a diákokat, akik – tette hozzá – megértették, hogy róluk és értük is sztrájkolnak a tanárok.
Napi tízezer forintot veszítettek a sztrájkolók
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a sztrájkoló pedagógusok naponta körülbelül tízezer forintot veszítettek, a munkabeszüntetés idejére ugyanis nem jár bér. A szakszervezeti tagoknak ezt a szakszervezetek vissza tudják pótolni, a Pedagógusok Szakszervezeténél például 89 millió forintot különítettek el erre. Ugyanígy tesz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, amelynek alapítványa azokat is tudja támogatni, akik nem szakszervezeti tagok.
A PSZ elnöke arra is kitért, hogy nyílt levélben szólították fel a kormányt, hogy a sztrájkolóktól levont bért fordítsák az ukrajnai menekült családok gyerekeinek oktatására, de erre nem kaptak választ.
Miért nem sztrájkolnak tovább a tanárok?
„A sztrájktörvény előírásai szerint a sztrájk alatt tárgyalni kell, és bár a kormány ezt velünk szemben az utóbbi hónapokban nem tartotta be, mi úgy gondoljuk, hogy nekünk be kell tartani. De mivel ügyvezető kormány lesz hétfőtől, és nekik nincs joguk rendeletalkotásra, semmilyen megállapodásra, nem lesz másik fél, akivel tárgyalni tudunk. Ha ebben az esetben sztrájk lenne, a kollégák nem jogszerű sztrájkban vennének részt, és ezt nem szeretnénk” – magyarázta Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke.
Kiemelte azt is: ez nem jelenti azt, hogy feladják a követeléseiket. „Amint az új kormány megalakul, és kijelöli a tárgyalófelet, azonnal elkezdünk újra tárgyalni. Fontosnak tartjuk, hogy a követeléseinket vegye végre valaki komolyan” – magyarázta.
Bár az elmúlt napokban már jóval kevesebb iskolában sztrájkoltak, mint a határozatlan idejű munkabeszüntetés első napjain, március 16-a és 18-a között, így is számos iskolában folytatták az akciókat. Van, ahol "mozaiksztrájkot" hirdettek, vagyis minden nap más-más munkaközösség tagadta meg a munka felvételét, míg máshol gördülősztrájkot szerveztek, naponta más-más pedagógus sztrájkolt.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
