Éjféltől felfüggesztik a március 16-án elindított határozatlan idejű sztrájkot – ezt jelentette be a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága pénteken. A munkabeszüntetésben egyébként több mint negyvenezren vettek részt, és ebben a számban még nincsenek benne azok, akik polgári engedetlenségi akcióba kezdtek az elmúlt hetekben.
„A PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága a parlamenti választások és az új kormány megalakulására várva felfüggeszti a sztrájkot” – mondta a pénteki sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, hozzátéve: a sztrájktörvény és a február 11-i sztrájkrendelet ellenére jogszerűen meg tudták szervezni a munkabeszüntetést, számításaik szerint több mint negyvenezer kollégájuk vett részt az akciókban, akik legalább egy napig sztrájkoltak, legalább 29 ezren voltak.
„Ezek a számok úgy valósultak meg, hogy vannak olyan kollégák, akik nem tudtak részt venni a sztrájkban, mert rendkívüli szünetet rendeltek el náluk. De ebben nincs benne a polgári engedetlenkedők létszáma sem” – magyarázta.
Szabó Zsuzsa arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem tapasztaltak olyan széleskörű társadalmi összefogást az oktatás ügyében, mint az elmúlt hetekben. Külön kiemelte a diákokat, akik – tette hozzá – megértették, hogy róluk és értük is sztrájkolnak a tanárok.
Napi tízezer forintot veszítettek a sztrájkolók
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a sztrájkoló pedagógusok naponta körülbelül tízezer forintot veszítettek, a munkabeszüntetés idejére ugyanis nem jár bér. A szakszervezeti tagoknak ezt a szakszervezetek vissza tudják pótolni, a Pedagógusok Szakszervezeténél például 89 millió forintot különítettek el erre. Ugyanígy tesz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, amelynek alapítványa azokat is tudja támogatni, akik nem szakszervezeti tagok.
A PSZ elnöke arra is kitért, hogy nyílt levélben szólították fel a kormányt, hogy a sztrájkolóktól levont bért fordítsák az ukrajnai menekült családok gyerekeinek oktatására, de erre nem kaptak választ.
Miért nem sztrájkolnak tovább a tanárok?
„A sztrájktörvény előírásai szerint a sztrájk alatt tárgyalni kell, és bár a kormány ezt velünk szemben az utóbbi hónapokban nem tartotta be, mi úgy gondoljuk, hogy nekünk be kell tartani. De mivel ügyvezető kormány lesz hétfőtől, és nekik nincs joguk rendeletalkotásra, semmilyen megállapodásra, nem lesz másik fél, akivel tárgyalni tudunk. Ha ebben az esetben sztrájk lenne, a kollégák nem jogszerű sztrájkban vennének részt, és ezt nem szeretnénk” – magyarázta Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke.
Kiemelte azt is: ez nem jelenti azt, hogy feladják a követeléseiket. „Amint az új kormány megalakul, és kijelöli a tárgyalófelet, azonnal elkezdünk újra tárgyalni. Fontosnak tartjuk, hogy a követeléseinket vegye végre valaki komolyan” – magyarázta.
Bár az elmúlt napokban már jóval kevesebb iskolában sztrájkoltak, mint a határozatlan idejű munkabeszüntetés első napjain, március 16-a és 18-a között, így is számos iskolában folytatták az akciókat. Van, ahol "mozaiksztrájkot" hirdettek, vagyis minden nap más-más munkaközösség tagadta meg a munka felvételét, míg máshol gördülősztrájkot szerveztek, naponta más-más pedagógus sztrájkolt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
