120 ezer laptopot osztottak szét az iskolákban, de önmagában ettől nem lesz jobb az oktatás

A következő négy évben 200 milliárd forint értékben kapnak notebookokat az iskolák, az azonban kérdéses, mennyire járul hozzá ez az oktatás színvonalának javításához.

  • Bezzeg Hanna

Február 12-én startolt a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” nevű program, melynek lényege, hogy a következő négy évben 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot vásárolnak az iskoláknak. A notebookokat felmenő rendszerben, az akkori kilencedik osztályosok kapják majd, de az ötödikes és hatodikos diákoknak is terveznek beszerzéseket – írja a hvg.hu.

A program első köre a napokban ér véget, eddig 120 ezer tanár és kilencedikes diák kapott laptopokat az államtól. A gépek állami tulajdonban maradnak, a felhasználók csak kölcsön kapják, az érettségi után pedig megvásárolhatják az akkori értékükön. Az eszközökre három év garancia van, a diákoknak pedig azt is vállalniuk kell, hogy nem telepítenek rá például illegális szoftvert, nem adják el, és felszólításra be is mutatják állami vagy uniós szerveknek.

A hvg.hu azt írja, több szakember kifejezetten pazarlónak tartja a "laptoposztogatást", egyikőjük azt mondta, fel kellett volna mérni, kinek van valóban szüksége a laptopra, és kiknek van saját eszközük. Vannak ugyanis olyan diákok, akiknek már van saját laptopjauk mégis kaptak egy új eszközt. Ha csak a rászoruló diákoknak osztanák ki a gépeket, azzal több évfolyam ellátása is biztosítható lenne. A szakértő azt is hozzáteszi, a projekt csupán szükséges, de nem elégséges eszköz az oktatás színvonalának emeléséhez, a digitális ismeretek fejlesztéséhez a pedagógusok képzésére, megfelelő platformok kialakítására, elegendő rendszergazdára és erős wi-fi kapcsolatra is szükség van.

Mások szerint érdemes lett volna az online oktatás időszakában kiosztani a gépeket, nem pedig most, amikor már mindenhol jelenléti oktatás van. Az is kérdéses, hogyan mutatkozik majd meg a program sikere, a lebonyolítók ugyanis semmilyen mérésről, semmilyen kritériumról, semmilyen elérendő pedagógiai célról nem számoltak be, ami a notebook-program hatásosságát, sikerét bizonyítaná vagy esetleg cáfolná majd. A diákok digitális kompeteciaszintjének fejlesztésére ugyanakkor égető szükség lenne, az EU-ban ugyanis Magyarországon kerül ki a közoktatásból a legtöbb digitálisan alulképzett ember.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.