A következő négy évben 200 milliárd forint értékben kapnak notebookokat az iskolák, az azonban kérdéses, mennyire járul hozzá ez az oktatás színvonalának javításához.
Február 12-én startolt a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” nevű program, melynek lényege, hogy a következő négy évben 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot vásárolnak az iskoláknak. A notebookokat felmenő rendszerben, az akkori kilencedik osztályosok kapják majd, de az ötödikes és hatodikos diákoknak is terveznek beszerzéseket – írja a hvg.hu.
A program első köre a napokban ér véget, eddig 120 ezer tanár és kilencedikes diák kapott laptopokat az államtól. A gépek állami tulajdonban maradnak, a felhasználók csak kölcsön kapják, az érettségi után pedig megvásárolhatják az akkori értékükön. Az eszközökre három év garancia van, a diákoknak pedig azt is vállalniuk kell, hogy nem telepítenek rá például illegális szoftvert, nem adják el, és felszólításra be is mutatják állami vagy uniós szerveknek.
A hvg.hu azt írja, több szakember kifejezetten pazarlónak tartja a "laptoposztogatást", egyikőjük azt mondta, fel kellett volna mérni, kinek van valóban szüksége a laptopra, és kiknek van saját eszközük. Vannak ugyanis olyan diákok, akiknek már van saját laptopjauk mégis kaptak egy új eszközt. Ha csak a rászoruló diákoknak osztanák ki a gépeket, azzal több évfolyam ellátása is biztosítható lenne. A szakértő azt is hozzáteszi, a projekt csupán szükséges, de nem elégséges eszköz az oktatás színvonalának emeléséhez, a digitális ismeretek fejlesztéséhez a pedagógusok képzésére, megfelelő platformok kialakítására, elegendő rendszergazdára és erős wi-fi kapcsolatra is szükség van.
Mások szerint érdemes lett volna az online oktatás időszakában kiosztani a gépeket, nem pedig most, amikor már mindenhol jelenléti oktatás van. Az is kérdéses, hogyan mutatkozik majd meg a program sikere, a lebonyolítók ugyanis semmilyen mérésről, semmilyen kritériumról, semmilyen elérendő pedagógiai célról nem számoltak be, ami a notebook-program hatásosságát, sikerét bizonyítaná vagy esetleg cáfolná majd. A diákok digitális kompeteciaszintjének fejlesztésére ugyanakkor égető szükség lenne, az EU-ban ugyanis Magyarországon kerül ki a közoktatásból a legtöbb digitálisan alulképzett ember.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
