Február 12-én startolt a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” nevű program, melynek lényege, hogy a következő négy évben 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot vásárolnak az iskoláknak. A notebookokat felmenő rendszerben, az akkori kilencedik osztályosok kapják majd, de az ötödikes és hatodikos diákoknak is terveznek beszerzéseket – írja a hvg.hu.
A program első köre a napokban ér véget, eddig 120 ezer tanár és kilencedikes diák kapott laptopokat az államtól. A gépek állami tulajdonban maradnak, a felhasználók csak kölcsön kapják, az érettségi után pedig megvásárolhatják az akkori értékükön. Az eszközökre három év garancia van, a diákoknak pedig azt is vállalniuk kell, hogy nem telepítenek rá például illegális szoftvert, nem adják el, és felszólításra be is mutatják állami vagy uniós szerveknek.
A hvg.hu azt írja, több szakember kifejezetten pazarlónak tartja a "laptoposztogatást", egyikőjük azt mondta, fel kellett volna mérni, kinek van valóban szüksége a laptopra, és kiknek van saját eszközük. Vannak ugyanis olyan diákok, akiknek már van saját laptopjauk mégis kaptak egy új eszközt. Ha csak a rászoruló diákoknak osztanák ki a gépeket, azzal több évfolyam ellátása is biztosítható lenne. A szakértő azt is hozzáteszi, a projekt csupán szükséges, de nem elégséges eszköz az oktatás színvonalának emeléséhez, a digitális ismeretek fejlesztéséhez a pedagógusok képzésére, megfelelő platformok kialakítására, elegendő rendszergazdára és erős wi-fi kapcsolatra is szükség van.
Mások szerint érdemes lett volna az online oktatás időszakában kiosztani a gépeket, nem pedig most, amikor már mindenhol jelenléti oktatás van. Az is kérdéses, hogyan mutatkozik majd meg a program sikere, a lebonyolítók ugyanis semmilyen mérésről, semmilyen kritériumról, semmilyen elérendő pedagógiai célról nem számoltak be, ami a notebook-program hatásosságát, sikerét bizonyítaná vagy esetleg cáfolná majd. A diákok digitális kompeteciaszintjének fejlesztésére ugyanakkor égető szükség lenne, az EU-ban ugyanis Magyarországon kerül ki a közoktatásból a legtöbb digitálisan alulképzett ember.
