A következő négy évben 200 milliárd forint értékben kapnak notebookokat az iskolák, az azonban kérdéses, mennyire járul hozzá ez az oktatás színvonalának javításához.
Február 12-én startolt a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” nevű program, melynek lényege, hogy a következő négy évben 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot vásárolnak az iskoláknak. A notebookokat felmenő rendszerben, az akkori kilencedik osztályosok kapják majd, de az ötödikes és hatodikos diákoknak is terveznek beszerzéseket – írja a hvg.hu.
A program első köre a napokban ér véget, eddig 120 ezer tanár és kilencedikes diák kapott laptopokat az államtól. A gépek állami tulajdonban maradnak, a felhasználók csak kölcsön kapják, az érettségi után pedig megvásárolhatják az akkori értékükön. Az eszközökre három év garancia van, a diákoknak pedig azt is vállalniuk kell, hogy nem telepítenek rá például illegális szoftvert, nem adják el, és felszólításra be is mutatják állami vagy uniós szerveknek.
A hvg.hu azt írja, több szakember kifejezetten pazarlónak tartja a "laptoposztogatást", egyikőjük azt mondta, fel kellett volna mérni, kinek van valóban szüksége a laptopra, és kiknek van saját eszközük. Vannak ugyanis olyan diákok, akiknek már van saját laptopjauk mégis kaptak egy új eszközt. Ha csak a rászoruló diákoknak osztanák ki a gépeket, azzal több évfolyam ellátása is biztosítható lenne. A szakértő azt is hozzáteszi, a projekt csupán szükséges, de nem elégséges eszköz az oktatás színvonalának emeléséhez, a digitális ismeretek fejlesztéséhez a pedagógusok képzésére, megfelelő platformok kialakítására, elegendő rendszergazdára és erős wi-fi kapcsolatra is szükség van.
Mások szerint érdemes lett volna az online oktatás időszakában kiosztani a gépeket, nem pedig most, amikor már mindenhol jelenléti oktatás van. Az is kérdéses, hogyan mutatkozik majd meg a program sikere, a lebonyolítók ugyanis semmilyen mérésről, semmilyen kritériumról, semmilyen elérendő pedagógiai célról nem számoltak be, ami a notebook-program hatásosságát, sikerét bizonyítaná vagy esetleg cáfolná majd. A diákok digitális kompeteciaszintjének fejlesztésére ugyanakkor égető szükség lenne, az EU-ban ugyanis Magyarországon kerül ki a közoktatásból a legtöbb digitálisan alulképzett ember.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
