120 ezer laptopot osztottak szét az iskolákban, de önmagában ettől nem lesz jobb az oktatás

A következő négy évben 200 milliárd forint értékben kapnak notebookokat az iskolák, az azonban kérdéses, mennyire járul hozzá ez az oktatás színvonalának javításához.

  • Bezzeg Hanna

Február 12-én startolt a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” nevű program, melynek lényege, hogy a következő négy évben 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot vásárolnak az iskoláknak. A notebookokat felmenő rendszerben, az akkori kilencedik osztályosok kapják majd, de az ötödikes és hatodikos diákoknak is terveznek beszerzéseket – írja a hvg.hu.

A program első köre a napokban ér véget, eddig 120 ezer tanár és kilencedikes diák kapott laptopokat az államtól. A gépek állami tulajdonban maradnak, a felhasználók csak kölcsön kapják, az érettségi után pedig megvásárolhatják az akkori értékükön. Az eszközökre három év garancia van, a diákoknak pedig azt is vállalniuk kell, hogy nem telepítenek rá például illegális szoftvert, nem adják el, és felszólításra be is mutatják állami vagy uniós szerveknek.

A hvg.hu azt írja, több szakember kifejezetten pazarlónak tartja a "laptoposztogatást", egyikőjük azt mondta, fel kellett volna mérni, kinek van valóban szüksége a laptopra, és kiknek van saját eszközük. Vannak ugyanis olyan diákok, akiknek már van saját laptopjauk mégis kaptak egy új eszközt. Ha csak a rászoruló diákoknak osztanák ki a gépeket, azzal több évfolyam ellátása is biztosítható lenne. A szakértő azt is hozzáteszi, a projekt csupán szükséges, de nem elégséges eszköz az oktatás színvonalának emeléséhez, a digitális ismeretek fejlesztéséhez a pedagógusok képzésére, megfelelő platformok kialakítására, elegendő rendszergazdára és erős wi-fi kapcsolatra is szükség van.

Mások szerint érdemes lett volna az online oktatás időszakában kiosztani a gépeket, nem pedig most, amikor már mindenhol jelenléti oktatás van. Az is kérdéses, hogyan mutatkozik majd meg a program sikere, a lebonyolítók ugyanis semmilyen mérésről, semmilyen kritériumról, semmilyen elérendő pedagógiai célról nem számoltak be, ami a notebook-program hatásosságát, sikerét bizonyítaná vagy esetleg cáfolná majd. A diákok digitális kompeteciaszintjének fejlesztésére ugyanakkor égető szükség lenne, az EU-ban ugyanis Magyarországon kerül ki a közoktatásból a legtöbb digitálisan alulképzett ember.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.