Nyílt levelet kapott a kormány: ha a képviselők bérét emelni tudták, emeljék a tanárokét is

A Pedagógusok Szakszerevezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) négy nappal a választás előtt nyílt levélben fordult a kormányhoz.

  • Eduline

A vasárnapi választások után az új kormány megalakulásáig korlátozott jogkörökkel rendelkező ügyvezető kormány fog működik. Ebből következik, hogy csak e héten van lehetősége arra a jelenlegi kormánynak, hogy teljesítse a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottságának követeléseit

- írják. Hozzátették azt is, hogy 2022. március 1-jével lényegesen nőttek a képviselői tiszteletdíjak. Ez számokban annyit jelent, hogy a havi átlagos bruttó kereset háromszorosában – vagyis 1 millió 316 ezer forintban – határozták meg az országgyűlési képviselők tiszteletdíját. 

A két pedagógus-szakszervezet kiemelte: ők nem követelnek ilyen mértékű béremelést a közoktatásban dolgozóknak, de annyit mindenképpen, ami arra elegendő, hogy "a nevelési-oktatási intézményekben dolgozók is ki tudják fizetni – a kezdőbérből is – albérletüket, ne legyenek napi megélhetési gondjaik, és ne legyen elviselhetetlen a munkaterhelésük, az elvégzett túlmunkát pedig fizessék ki."

A háborús helyzetből fakadó gazdasági problémák nem akadályozták meg a felhatalmazási törvény által mindenható kormányt abban, hogy a fenti, jelentős béremelést végrehajtsák - tették hozzá.

Akkor mi tartja még mindig vissza a kormányt attól, hogy a szakszervezetek által képviselt oktatásban dolgozók igencsak szerény követeléseit végre teljesítsék?

"Még három napja van a kormány képviselőinek, hogy megfelelő ajánlatot tegyenek a sztrájkbizottságnak" - írják a tanárok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.