Ki az ukrán gyerekek oktatásának, segítésének kormányzati és minisztériumi felelőse? Van-e kapcsolat a menekült gyermekek oktatása ügyében az ukrán oktatási minisztériummal? Készült-e intézkedési terv a különböző anyanyelvű és helyzetű diákok oktatására? Többek között ilyen kérdéseket tett fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Civil Közoktatási Platform (CKP).
„Az orosz-ukrán háború következményeként több mint egy hónapja folyamatosan érkeznek menekültek hazánkba. A Civil Közoktatási Platform által képviselt köznevelési szervezetek aggodalommal látják, hogy a háború elől menekülő gyermekek sokféle, heterogén csoportjai számára nem állt össze egy egyértelmű, átlátható ellátási útvonalakat leíró, működőképes rendszer” – írja a CKP abban a levélben, amelyet Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak küldtek.
A Civil Közoktatási Platform összesen harminchárom kérdést tett fel a minisztériumnak. Kíváncsiak például arra, hogy ki a kormányzati és minisztériumi felelőse az ukrán gyerekek oktatásának, segítésének. Létrehoztak-e vagy terveznek-e létrehozni egy olyan konzultációs testületet, amely a terület problémáit megismeri és előkészíti a különböző intézkedéseket? Készült-e intézkedési terv a gyerekek különböző csoportjainak – magyar, ukrán, orosz anyanyelvűek, továbbutazók, bizonytalanok, menedékkérők, végleges letelepedést tervezők – oktatására, segítéségre, mentális és egészségügyi ellátására?
Tudja-e pontosan a kormány, hány ukrán gyerek érkezett Magyarországra, ők hány évesek, milyen nyelven beszélnek, maradnak-e az országban? Készül-e nyilvántartás a pedagógiai tapasztalattal rendelkező menekültekről? Van-e kapcsolat a menekült gyerekek oktatása ügyében az ukrán oktatási minisztériummal? Van-e bármilyen stratégia a gyerekek fokozatos integrálására a magyar iskolarendszerbe? Tervezik-e a gyerekek mentális állapotának felmérését?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
