Ilyen kérdéseket tett fel a minisztériumnak a Civil Közoktatási Platform

Ki az ukrán gyerekek oktatásának, segítésének kormányzati és minisztériumi felelőse? Van-e kapcsolat a menekült gyermekek oktatása ügyében az ukrán oktatási minisztériummal? Készült-e intézkedési terv a különböző anyanyelvű és helyzetű diákok oktatására? Többek között ilyen kérdéseket tett fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Civil Közoktatási Platform (CKP).

  • Eduline

„Az orosz-ukrán háború következményeként több mint egy hónapja folyamatosan érkeznek menekültek hazánkba. A Civil Közoktatási Platform által képviselt köznevelési szervezetek aggodalommal látják, hogy a háború elől menekülő gyermekek sokféle, heterogén csoportjai számára nem állt össze egy egyértelmű, átlátható ellátási útvonalakat leíró, működőképes rendszer” – írja a CKP abban a levélben, amelyet Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak küldtek.

A Civil Közoktatási Platform összesen harminchárom kérdést tett fel a minisztériumnak. Kíváncsiak például arra, hogy ki a kormányzati és minisztériumi felelőse az ukrán gyerekek oktatásának, segítésének. Létrehoztak-e vagy terveznek-e létrehozni egy olyan konzultációs testületet, amely a terület problémáit megismeri és előkészíti a különböző intézkedéseket? Készült-e intézkedési terv a gyerekek különböző csoportjainak – magyar, ukrán, orosz anyanyelvűek, továbbutazók, bizonytalanok, menedékkérők, végleges letelepedést tervezők – oktatására, segítéségre, mentális és egészségügyi ellátására?

Tudja-e pontosan a kormány, hány ukrán gyerek érkezett Magyarországra, ők hány évesek, milyen nyelven beszélnek, maradnak-e az országban? Készül-e nyilvántartás a pedagógiai tapasztalattal rendelkező menekültekről? Van-e kapcsolat a menekült gyerekek oktatása ügyében az ukrán oktatási minisztériummal? Van-e bármilyen stratégia a gyerekek fokozatos integrálására a magyar iskolarendszerbe? Tervezik-e a gyerekek mentális állapotának felmérését?

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.