A soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a gyulaházi Dr. Kozma Pál Általános Iskola és a letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola is felkerült a legjobb általános iskolák listájára - ezek az intézmények kiemelkedő hátránykiegyenlítő hatással rendelkeznek a szövegértés területén.
Az előző évek kompetenciaméréseinek eredményei sokat elárulnak az iskolákról. Vannak például olyan intézmények, ahol a diákok jobb eredményt érnek el, mint az családi hátterük alapján várható lett volna. A mérések eredményei alapján be lehet azonosítani azokat az iskolákat, ahol a pedagógiai munkával hatékonyan tudják ellensúlyozni a diákok hátrányos helyzetét, vagy nagyon jól tudnak építeni a biztos családi hátterre.
A következő listában azokat az intézményeket gyűjtöttük össze, amelyek kiemelkedő hátránykiegyenlítő hatással rendelkeznek a szövegértés területén, és öt év alatt legalább háromszor a kiemelkedő teljesítményű iskolák közé kerültek (az iskolák neve mögötti szám azt mutatja, hányszor kerültek fel a listára öt év alatt). A lista a nyolcadikosok 2019-es kompetenciamérésének eredménye alapján készült, 2020-ban a járvány miatt ugyanis elmaradt a felmérés, a 2021-es eredményeket pedig még nem hozták nyilvánosságra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
