Április 1-jén újabb pedagógustüntetés lesz a Kossuth téren, a Tanítanék a noÁr mozgalommal szervez közös szolidaritási koncertet és demonstrációt. Közben a március 16-án elindított, határozatlan idejű munkabeszüntetés "gördülő sztrájkká" alakul, minden nap más-más iskolákban szüntetik majd be a munkát a tanárok. A két nagy pedagógus-szakszervezet szerint így egészen addig tudnak tiltakozni, amíg az új kormány - legyen az bármilyen összetételű - nem teljesíti követeléseiket.
A szolidaritási koncertről a múlt szombati „kockásinges” tüntetésen beszéltek először a Tanítanék Mozgalom tagjai. A noÁr Mozgalommal közösen szervezett eseményről azóta több részlet is kiderült, például az, hogy nem egy egyszerű koncertről van szó, hanem egy komplett tüntetésről fellépőkkel, zenekarokkal és felszólalókkal. Az esemény helyszíne a Kossuth tér lesz, ahol április 1-jén este hattól tízig tart majd a demonstráció.
A fellépők listáját még nem hozták nyilvánosságra, de az már most biztos, hogy noÁr előadja majd a „Tanítani akarunk” című dalt, amely a pedagógussztrájk előtt két nappal jelent meg, és amelyet már majdnem félmillióan néztek meg a Youtube-on.
„Búvópatak”: gördülő akcióvá alakul át a sztrájk
Közben a két nagy pedagógus-szakszervezet bejelentette, hogy „Búvópatak” néven új akciókat indítanak, így folytatják a március 16-án kezdődött, határozatlan idejű sztrájkot. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egy olyan online felületet hoz létre, ahol egy térképen meg lehet majd nézni, melyik nap melyik iskolában szerveznek valamilyen megmozdulást.
„A sztrájknapokat úgy osztjuk el, hogy lehetőség szerint folyamatosan legyen majd sztrájk a legtöbb területen, településen – így levéve a terheket az egyes intézmények munkavállalói közösségeiről és arányosan elosztva azokat. Ezzel a módszerrel akár huzamosabb ideig is sztrájkolhatunk – egészen addig, amíg a következő kormány, legyen az bármilyen színű és összetételű, nem teljesíti a követeléseinket” – írja a PDSZ. Az elmúlt napokban egyébként több budapesti gimnázium tantestülete döntött úgy, hogy felváltva sztrájkolnak a következő napokban, így tesznek például a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai, de a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban is "gördülő sztrájkot" szerveznek.
Az ugyanis egyértelmű, hogy heteken át tömegek nem tudnak majd sztrájkolni, a munkabeszüntetés naponta ugyanis körülbelül tízezer forintos bérlevonást jelent egy tanárnak – ez pedig nagy összeg a nettó 200-250 ezer forint körüli bérből élő pedagógusoknak. Igaz, a Tanítanék sztrájkalapjában már húszmillió forint gyűlt össze – ahogy arról az Eduline beszámolt, Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója például „egy jelentősebb összeget” utalt át az alapba –, de a PDSZ és a PSZ is tájékoztatta arról a pedagógusokat, hogy szükség esetén támogatni tudják a rászorulókat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
