Szerintük nincs minőségi oktatás megbecsült pedagógus és szülői felelősség nélkül, ezért összeszedtek pár fontos infót a március 16-ra tervezett munkabeszüntetéssel kapcsolatban.
Amennyiben az intézményben a sztrájk miatt elmarad az iskolai oktatás vagy óvodai foglalkozás, akkor lehetőség szerint ne vigyük iskolába, óvodába a gyermeket - ilyenkor nem is kell ehhez külön igazolás -, hogy ezzel is kifejezzük támogatásunkat és megkönnyítsük az iskolai gyermekfelügyeletet
- kéri a Szülői Hang Közösség a március 16-ra tervezett tanársztrájkkal kapcsolatban.
Hozzáteszik azt is, ha az intézményben van sztrájk, de az oktatás nem marad el teljesen, akkor csak szülői igazolással lehet otthon maradni. Elképzelhető, hogy ilyenkor a sztrájkoló pedagógusok kérik a szülőket, hogy ne vigyék be gyermeküket, miközben az intézményvezető épp az ellenkezőjére buzdít - emeli ki a Szülői Hang.
Mi a teendő ilyen esetben?
Akinek a házirend szerint van még igazolható napja, joga van eldönteni, hogy engedi-e iskolába, óvodába a gyermekét vagy sem – tanácsolja a közösség. Érdemes ilyenkor is felvenni a kapcsolatot szülőtársainkkal, és a helyzet ismeretében mérlegeljünk: mekkora problémát jelent a gyermeknek, ha az adott napon kimarad az oktatásból, illetve mennyiben segíti a sztrájkoló pedagógusokat gyermekünk távolléte – javasolják.
Kell pótolni az elmaradt órákat?
A sztrájk miatt elmaradó tanórákat alapesetben nem kell pótolni, csak abban az esetben, ha az iskolai követelmények másképpen nem teljesíthetőek – írják.
Sajnos előfordulhat - írják közleményükben -, hogy a pedagógusok mellett a szülők is megfélemlítésnek lesznek kitéve a sztrájk támogatása miatt, különösen ha aktívan részt vállalva otthon tartják a gyermekünket. Tudnunk kell, hogy a sztrájk alaptörvényben rögzített jog, a sztrájkban való részvétel legitim és indokolt, a sztrájkot támogató pedagógust vagy szülőt nem érheti diszkrimináció.
Kiemelik, szerintük szomorú, hogy az ombudsman is a sztrájk támogatásáról próbálja lebeszélni a szülőket, miközben neki épp a sztrájkoló pedagógusok és a támogató szülők jogait kellene biztosítania. A sztrájkkal kapcsolatos további információkat a Kisokosban gyűjtötték össze.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
