Közeleg az általános iskolai beiratkozás, mutatjuk a legfontosabb dátumokat és teendőket

Április közepén szervezik meg az általános iskolai beiratkozást, néhány intézmény már a nyílt napok dátumát is közzétette. Mutatjuk a részleteket.

  • Bezzeg Hanna

Fontos feladat vár a kisgyerekes szülőkre jövő hónapban, ugyanis

április 21. és 22.

között szervezik meg az általános iskolai beiratkozást.

Hogyan zajlik a beiratkozás?

Amennyiben a szülőknek nincs ettől eltérő szándéka, akkor a gyerekeket a körzetes iskola hivatalból felveszi. A körzetes iskolák listáját ezen a keresőfelületen találjátok meg. Az is fontos, hogy az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szakértői véleményben kijelölt iskola szintén hivatalból felveszi.

Az adategyeztetés az elektronikus KRÉTA-rendszeren keresztül történik, és a rendszer működéséről és a beiskolázás részleteiről az iskolák honlapjai adnak tájékoztatást.

Milyen dokumentumok kellenek általában?

A beiratkozáshoz be kell mutatni a gyermek személyi azonosító és lakcím igazolványát. Nagyon fontos, hogy a szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat mindkét törvényes képviselő aláírásával ellátva kell benyújtani.

Idén megszervezik a nyílt napokat?

Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt a legtöbb iskolában elmaradtak a személyes nyílt napok, a leendő elsősök és szüleik online formában ismerkedhettek meg az intézményekkel. Idén azonban úgy tűnik, visszaáll a megszokott rend, több iskola már meg is hirdette a nyílt napok dátumát: a Vadaskert Általános Iskola március 1-3. között fogadja az érdeklődőket, míg a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola március 23-án szervez nyílt napot.

Vannak azonban olyan intézmények, ahol a járványhelyzet miatt még óvatosabbak a nyílt napok megszervezésével, és idén is online tájékoztatókat tartanak: online nyílt napot szervez az Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Művészeti Szakgimnázium is, az érdeklődőket március 17-én, 10 órától várják online.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.