A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium huszonhárom tanára is megtagadta a munkát kedd reggel. Közleményükben azt írják, olyan változásokért küzdenek, amelyek fókuszában a rájuk bízott gyerekek vannak.
Olyan változásokért küzdünk, amelyek fókuszában a ránk bízott gyerekek vannak. Olyan munkakörülményeket szeretnénk, amelyek biztosítják az iskolában gyerekekért dolgozó minden felnőtt számára a szabad légkört és az elviselhető munkaterhelést. Olyan munkabért szeretnénk, ami nem okoz egzisztenciális kilátástalanságot. Érdekvédelmi és szakmai szervezeteinkkel érdemben tárgyaljon a kormány
- sorolják céljaikat a kecskeméti Bányai-gimnázium polgári engedetlenségbe kezdő tanárai.
„A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg. Ennek védelmében fordultunk végső eszközként a polgári engedetlenséghez” – írják közleményükben, hozzátéve: hisznek abban, hogy egy polgári demokráciában a választott hatalom és a kormányzottak egyeztetése vezet megoldásokhoz.
„Az egyeztetések sikertelensége után a következő lépés a sztrájk lehetősége olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják, hogy a munkabeszüntetésnek a társadalom számára is érzékelhető következményei legyenek. A rendelet ezt a lehetőséget veszi el tőlünk. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeit szem előtt tartva cselekszünk” – emelik ki.
Kedd reggel egyébként a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumból 35, a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 30 tanár döntött úgy, hogy polgári engedetlenséggel tiltakozik a sztrájkrendelet ellen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
