A budapesti Leövey Klára Gimnázium tanárai is csatlakoztak a polgári engedetlenségi akciósorozathoz.
"Mi nagyobb, mi fönségesebb mint embert nevelni az életnek, a hazának" - mondta az iskola névadója, Leövey Klára. Az idézet ma feltűnt a polgári engedetlenségben részt vevő és az akciót támogatók kezében tartott papírokon is.
Egyetértünk iskolánk névadójának fenti gondolatával, azonban az a meggyőződésünk, hogy méltatlan körülmények között nem lehet embert nevelni az életnek és a hazának"
- hangzott el a sajtótájékoztatón. A tanárok elmondták, ők is egyetértenek azokkal, akik kiállnak a tanári sztrájkjogok mellett. "Ma az iskola pedagógusai és a nevelést segítő munkatársai is a polgári engedetlenség eszközével élnek" - hangzott el az iskola előtti sajtótájékoztatón. Szerintük a kormány februári 11-i rendelete az esetleges tanársztrájkot értelmetlenné teszi. "Ezzel alaptörvényben foglalt jogunktól foszt meg" - mondták.
Nem ők az elsők
A két nagy szakszervezet szerint a pedagógussztrájk még elégséges szolgáltatásairól szóló rendelet alaptörvény-ellenes, ezért – ha kell – nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet. Közben legalább tizenkét iskolában kezdtek akciózni tanárok: úgy tiltakoztak a sztrájkrendeket ellen, hogy egy-egy napra megtagadták a munkát. Így döntött számos tanár például a budapest Szent László Gimnáziumban, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, az Eötvös József Gimnáziumban, a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban.
Hétfőn egy szombathelyi és egy szigetmonostori általános iskolában, a Fekete István Általános Iskolában, a budapesti II. Rákóczi Ferenc Technikumban és a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban is így döntöttek.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
