"Méltatlan körülmények között nem lehet embert nevelni"

A budapesti Leövey Klára Gimnázium tanárai is csatlakoztak a polgári engedetlenségi akciósorozathoz.

  • Eduline

"Mi nagyobb, mi fönségesebb mint embert nevelni az életnek, a hazának" - mondta az iskola névadója, Leövey Klára. Az idézet ma feltűnt a polgári engedetlenségben részt vevő és az akciót támogatók kezében tartott papírokon is.

Egyetértünk iskolánk névadójának fenti gondolatával, azonban az a meggyőződésünk, hogy méltatlan körülmények között nem lehet embert nevelni az életnek és a hazának"

 - hangzott el a sajtótájékoztatón. A tanárok elmondták, ők is egyetértenek azokkal, akik kiállnak a tanári sztrájkjogok mellett. "Ma az iskola pedagógusai és a nevelést segítő munkatársai is a polgári engedetlenség eszközével élnek" - hangzott el az iskola előtti sajtótájékoztatón. Szerintük a kormány februári 11-i rendelete az esetleges tanársztrájkot értelmetlenné teszi. "Ezzel alaptörvényben foglalt jogunktól foszt meg" - mondták.

Nem ők az elsők

A két nagy szakszervezet szerint a pedagógussztrájk még elégséges szolgáltatásairól szóló rendelet alaptörvény-ellenes, ezért – ha kell – nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet. Közben legalább tizenkét iskolában kezdtek akciózni tanárok: úgy tiltakoztak a sztrájkrendeket ellen, hogy egy-egy napra megtagadták a munkát. Így döntött számos tanár például a budapest Szent László Gimnáziumban, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, az Eötvös József Gimnáziumban, a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban.

Hétfőn egy szombathelyi és egy szigetmonostori általános iskolában, a Fekete István Általános Iskolában, a budapesti II. Rákóczi Ferenc Technikumban és a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban is így döntöttek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.