Leálltak az Oktatási Hivatal oldalai, pedig pénteken volt a középiskolai jelentkezés határideje

Több óráig elérhetetlen volt pénteken az Oktatási Hivatal oldala, beleértve a középiskolai jelentkezésre szolgáló felületet is - jelezte több olvasónk. Meghosszabbították a jelentkezési határidőt.

  • Eduline

Frissítés: "Tekintettel arra, hogy a külső szolgáltató hibájából a középiskolai jelentkezésekhez kapcsolódó programok elérése időlegesen szünetelt, a középfokú iskolába történő jelentkezés határidejét 2022.02.21. éjfélig meghosszabbítjuk. A szoftverek működését eddig az időpontig biztosítjuk" - írja az Oktatási Hivatal.

Február 18-ig lehet jelentkezni a középfokú iskolákba, vagyis a gimnáziumokba, szakgimnáziumokba, technikumokba, szakképző iskolákba és szakiskolákba, a határidő körülbelül 90 ezer diákot érint.

Az Oktatási Hivatal oldala és a középiskolai jelentkezésre szolgáló felület azonban pénteken órákig elérhetetlen volt, ezt több olvasó is jelezte az Eduline-nak.

A középiskolába felvételizők többségének ez valószínűleg semmilyen problémát nem jelent, mert vagy papíron intézték a jelentkezést, vagy az általános iskola már továbbította a szükséges űrlapokat. Azokat viszont kellemetlen meglepetés érhette, akik egyénileg intézik a jelentkezést (például azért, mert hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételiznek a gyerekeik), és az utolsó napra hagyták az adminisztratív ügyeket.

Megkerestük az Oktatási Hivatalt, hogy tudják-e, miért állnak órák óta az oldalaik, illetve tervezik-e a középiskolai jelentkezési határidő meghosszabbítását a technikai probléma miatt. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.