Több óráig elérhetetlen volt pénteken az Oktatási Hivatal oldala, beleértve a középiskolai jelentkezésre szolgáló felületet is - jelezte több olvasónk. Meghosszabbították a jelentkezési határidőt.
Frissítés: "Tekintettel arra, hogy a külső szolgáltató hibájából a középiskolai jelentkezésekhez kapcsolódó programok elérése időlegesen szünetelt, a középfokú iskolába történő jelentkezés határidejét 2022.02.21. éjfélig meghosszabbítjuk. A szoftverek működését eddig az időpontig biztosítjuk" - írja az Oktatási Hivatal.
Február 18-ig lehet jelentkezni a középfokú iskolákba, vagyis a gimnáziumokba, szakgimnáziumokba, technikumokba, szakképző iskolákba és szakiskolákba, a határidő körülbelül 90 ezer diákot érint.
Az Oktatási Hivatal oldala és a középiskolai jelentkezésre szolgáló felület azonban pénteken órákig elérhetetlen volt, ezt több olvasó is jelezte az Eduline-nak.
A középiskolába felvételizők többségének ez valószínűleg semmilyen problémát nem jelent, mert vagy papíron intézték a jelentkezést, vagy az általános iskola már továbbította a szükséges űrlapokat. Azokat viszont kellemetlen meglepetés érhette, akik egyénileg intézik a jelentkezést (például azért, mert hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételiznek a gyerekeik), és az utolsó napra hagyták az adminisztratív ügyeket.
Megkerestük az Oktatási Hivatalt, hogy tudják-e, miért állnak órák óta az oldalaik, illetve tervezik-e a középiskolai jelentkezési határidő meghosszabbítását a technikai probléma miatt. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
