Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Mennyit dolgozik egy tanár ma Magyarországon? Érdekes (és érdemes) összehasonlítani a német, a szlovák vagy éppen a görög tanárok munkaterheivel.
Nemrég megjelentek az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által készített kutatás eredményei, ebből választottunk egy érdekes összehasonlítást. A magyar tanároknak jelenleg a 40 órás munkahétből 32 óra kötött munkaidő, ebből pedig 22-26 óra a kötelező tanórák száma. Hozzá kell tenni - emeli ki a kutatás -, hogy az eseti helyettesítések miatt tovább emelkedhet a megtartott órák száma.
A 40-ből az a heti 8 órányi kötetlen munkaidő, amely elvileg nem az iskolában végzett munka (például felkészülés, értékelés, megbeszélés stb.), a megkérdezett pedagógusok szerint gyakran elmegy az adminisztratív feladatokra. Az európai átlaghoz képest a magyar tanárok 22-26 órás fix órakerete jóval a szomszédos országok és a többi uniós tagállam számai felett vannak. Látványos összehasonlítás:

A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy míg EU-s átlagban a tanárok alig 20 órát tanítanak, addig a magyar tanárok majdnem 22 órát, ezen felül sok idő megy el adminisztrálásra is. Míg a többi országban 2,3 óra, addig Magyarországon kereken 3 óra ügyintézésről beszélünk.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.