Mennyit dolgozik egy tanár ma Magyarországon? Érdekes (és érdemes) összehasonlítani a német, a szlovák vagy éppen a görög tanárok munkaterheivel.
Nemrég megjelentek az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által készített kutatás eredményei, ebből választottunk egy érdekes összehasonlítást. A magyar tanároknak jelenleg a 40 órás munkahétből 32 óra kötött munkaidő, ebből pedig 22-26 óra a kötelező tanórák száma. Hozzá kell tenni - emeli ki a kutatás -, hogy az eseti helyettesítések miatt tovább emelkedhet a megtartott órák száma.
A 40-ből az a heti 8 órányi kötetlen munkaidő, amely elvileg nem az iskolában végzett munka (például felkészülés, értékelés, megbeszélés stb.), a megkérdezett pedagógusok szerint gyakran elmegy az adminisztratív feladatokra. Az európai átlaghoz képest a magyar tanárok 22-26 órás fix órakerete jóval a szomszédos országok és a többi uniós tagállam számai felett vannak. Látványos összehasonlítás:
A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy míg EU-s átlagban a tanárok alig 20 órát tanítanak, addig a magyar tanárok majdnem 22 órát, ezen felül sok idő megy el adminisztrálásra is. Míg a többi országban 2,3 óra, addig Magyarországon kereken 3 óra ügyintézésről beszélünk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
