Néhány középiskola már döntött: mutatjuk, hány ponttól hívják be szóbelizni a felvételizőket

Február 22-e és március 11-e között tartják a szóbeli felvételit azok a középiskolák, amelyek nemcsak a jelentkezők rangsorolásakor az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi mellett a személyes meghallgatás eredményét is figyelembe veszik. Az intézmények többsége az összes jelentkezőt behívja szóbelizni, máshol a többszörös túljelentkezés miatt csak azokat a diákok hallgatják meg, akiknek elég magas a "hozott pontszáma".

  • Eduline

A XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban a szóbeli vizsgára azok a diákok jelentkezhetnek, akiknek a jegyeiből és a központi felvételiből kalkulált pontszáma eléri a 140-ből a 90-et. „Ez azért van, mert a felvételi ponthatárainkat (akármilyen furcsa is) nem mi határozzuk meg, és szerencsére annyi tehetséges diák jelentkezik hozzánk, hogy aki nem éri el az előbbiekből a 90 pontot, nem tud versenyezni azokkal, akik igen. Így történhet olyan, hogy életetek legjobb, maximális pontszámú szóbeli vizsgáját hozzátok össze, de hiába. Ezt a csalódást nem kívánjuk senkinek” – írják oldalukon. A 140-ből 40 pontot a hetedik év végi és a nyolcadik félévi jegyek határoznak meg, 100-at pedig a központi írásbeli felvételi eredménye magyarból és matekból.

"Február 18., péntek reggel 7 óráig 616 felvételi jelentkezés érkezett be iskolánkba. Azok, akik az eddig megszerezhető 110 pontból (matematika írásbeli: 50 pont, magyar nyelv írásbeli: 50 pont, hozott pontok 10 pont) legalább 103-at értek el, felmentést kapnak a szóbeli felvételin való részvétel alól. A jelentkezők majdani sorrendbe állításakor őket maximális, 36 pontos szóbelivel rangsoroljuk. Minden olyan diákot behívunk a szóbeli felvételi beszélgetésre, aki az eddig megszerezhető 110 pontból legalább 91,5-et, de legfeljebb 102 pontot ért el" - írja az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Újpesti Babits Mihály Gimnázium nyolcosztályos képzésének szóbelijére azokat a felvételizőket hívják be, akik a központi írásbelin legalább 60 pontot szereztek. A négyosztályos képzéseken, az összes tagozaton 55 a szóbeli behívási ponthatára.

A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium konkrét ponthatárt nem ír oldalán, azt viszont kiemelik felvételi tájékoztatójukban, hogy a hozott és az írásbeli eredmények alapján az első 300 felvételizőt hívják be a szóbeli vizsgára, a beosztást pedig az iskola oldalán teszik majd közzé.

A budapesti Madách Imre Gimnáziumba csak azokat a felvételizőket hívják be szóbelire, akik az általános iskolai osztályzatokkal legalább 63 hozott pontot szereztek, illetve feltétel az "írásbelin megfelelő eredmény elérése" is. A szóbeli listákat a jövő héten, február 25-én teszik közzé - áll az iskola honlapján.

A Gödöllői Török Ignác Gimnáziumba a nyolcadikosokat az angol nyelvi szóbeli vizsgára az írásbeli felvételi eredmények és az általános iskolából hozott pontok alapján hívják be. A meghallgatása a legjobb teljesítményű 120-140 jelentkezőt várják majd. A német nyelvi szóbelin az írásbeli és a hozott pontok alapján a legjobb teljesítményű 40-50 jelentkező vehet részt.

A Gödöllői Református Líceum Gimnáziumban a szóbeli felvételi vizsgára azokat a diákokat hívják be, akik a központi írásbelin a maximális 100-ból legalább 58 pontot szereztek. Ez a ponthatár mindkét képzésen – írja az iskola.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.