Ennyit arról, milyen "keveset" dolgoznak a magyar tanárok: beszédes ábra a túlterheltségről

Mennyit dolgozik egy tanár ma Magyarországon? Érdekes (és érdemes) összehasonlítani a német, a szlovák vagy éppen a görög tanárok munkaterheivel.

  • Eduline

Nemrég megjelentek az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által készített kutatás eredményei, ebből választottunk egy érdekes összehasonlítást. A magyar tanároknak jelenleg a 40 órás munkahétből 32 óra kötött munkaidő, ebből pedig 22-26 óra a kötelező tanórák száma. Hozzá kell tenni - emeli ki a kutatás -, hogy az eseti helyettesítések miatt tovább emelkedhet a megtartott órák száma.

A 40-ből az a heti 8 órányi kötetlen munkaidő, amely elvileg nem az iskolában végzett munka (például felkészülés, értékelés, megbeszélés stb.), a megkérdezett pedagógusok szerint gyakran elmegy az adminisztratív feladatokra. Az európai átlaghoz képest a magyar tanárok 22-26 órás fix órakerete jóval a szomszédos országok és a többi uniós tagállam számai felett vannak. Látványos összehasonlítás:

T-TUDOK/European Commission/EACEA/Eurydice, 2020

A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy míg EU-s átlagban a tanárok alig 20 órát tanítanak, addig a magyar tanárok majdnem 22 órát, ezen felül sok idő megy el adminisztrálásra is. Míg a többi országban 2,3 óra, addig Magyarországon kereken 3 óra ügyintézésről beszélünk. 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna