Semmilyen eredményre nem vezetett a pedagógus-szakszervezetek és a kormány újabb tárgyalása - erről a szakszervezeti vezetők számoltak be az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott sajtótájékoztatón. Azt is kiemelték: március 16-tól sztrájkolnak.
„Mindig azt hisszük, hogy a következő tárgyaláson történik valami pozitív végre-valahára. De nem, sőt ez a mai borzalmasabb volt az eddigi összesnél. Elképesztő az a cinizmus, amit tapasztaltunk. Még elégséges szolgáltatás egyeztetésére hívtak minket, miközben pénteken kijött egy rendelet, és itt és most azt kellett megtudnunk, hogy az maga a még elégséges szolgáltatás. Akkor miért bohóckodunk? Itt ülünk órákat, csatázunk, Miről is? Amikor a fejünk felett döntöttek” – mondta a pedagógus-szakszervezetek és a kormány szerdai tárgyalásáról Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
Hozzátette: március 16-án lesz sztrájk, „mert van miért küzdeniük”, maga a sztrájkrendelet is sérti az alkotmányos jogaikat, de az oktatás is számos problémával küzd.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja azt mondta, semmilyen kompromisszumkészséget nem tapasztalnak a kormány részéről, „még olyan kérdéseket sem hajlandóak végigtárgyalni, amelyek a napi működést teljesen ellehetetlenítik”. Példaként említette azoknak az oltatlan pedagógusoknak az ügyét, akiknek az orvosi felmentése vagy miniszteri mentesítése hamarosan lejár. „Sorra fognak kiesni a kollégák” – tette hozzá.
Módosították a munkaterhelésre vonatkozó követeléseiket, 22 órához ragaszkodnak – ebben sem látnak ugyanis kompromisszumkészséget a kormányzat részéről.
Arra kérik a pedagógus-szakszervezeteket támogató szülőket, hogy arra készüljenek: március 16-ától nem küldik iskolába a gyerekeiket. "Bennünket ezzel tudnak segíteni" - mondta Nagy Erzsébet.
Hozzátette: a március 16-i sztrájk még elégséges szolgáltatásairól benyújtják a keresetet a bírósághoz, emellett az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Szabó Zsuzsa kiemelte, hogy mindenképpen biztosítani fogják a március 16-i sztrájk jogszerűségét, ezért kérik arra a pedagógusokat, hogy kezdjék el a szervezési munkát.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
