A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Negyvennyolc tanár követi a budapesti Szent László Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusainak példáját a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban: szerda reggel nem vették fel a munkát, így tiltakoznak a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő kormányrendelet ellen.
„Tájékoztatjuk Önöket, hogy mi, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum alulírott tanárai 2022. február 16-án a polgári engedetlenség eszközével élünk” – kezdik közleményüket, amelyet a Facebookon tettek közzé.
Azt írják, így tiltakoznak a február 11-én megjelent kormányrendelet ellen, amely – fogalmaznak – „alkalmatlanná teszi” a sztrájkot a tényleges érdekérvényesítésre.
„A polgári engedetlenségi akciónk azt jelenti, hogy nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről NEM tantestületként, hanem egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk, tettünk ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk. Akciónk sem az iskolánkat felügyelő és irányító tankerület, sem az iskolánk vezetősége ellen nem irányul. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk. Kötelességünknek érezzük, hogy kiállásunkkal is felhívjuk a figyelmet alaptörvénybe foglalt jogainkra, valamint az oktatás kiemelt fontosságára” – teszik hozzá.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) élőben jelentkezett be az iskola épületétől, ahol az egyik tanár felolvasta a közlemény szövegét.
Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnáziumban tizenkét oktató döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát, így tiltakozik a sztrájkrendelet ellen. Kedden a szintén budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tizenöt tanára döntött ugyanígy.
Mi ellen tiltakoznak?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek este megjelent egy kormányrendelet, amely alapján minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és (intézménytípustól függően) 16/17/18 óra között kell felügyelni a gyerekekre, méghozzá a saját osztályukban. Minden csoportban, osztályban rendelkezésre kell állnia legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.
A gyerekeknek meg kell kapniuk a szokásos étkezést, kollégiumi ellátást, délelőtt és délután egy-egy óra „szabad levegőn való tartózkodást”. Az érettségiző középiskolai osztályokban meg kell tartani minden vizsgaszabályzat szerinti felkészítési órát a kötelező érettségi tantárgyakból. A többi tanulónak minden tárgyból az órák felét kötelező megtartani.
A szakszervezetek szerint a rendelet alaptörvény-ellenes, nem fogadják el, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva alapjogot korlátoz. „Ehhez nincs joga, ez joggal való visszaélés” – írták közleményükben.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.