Jocó bácsi: "Lehet sztrájkolni, ha otthon, a négy fal között csinálod a munkaidőd után"

Sztrájk alatt olyan feltételeket kell biztosítani az iskoláknak, amit jelenleg sok helyen alapból sem tudnak - írja Balatoni József, azaz Jocó bácsi Facebookon. Nem ő az egyetlen, aki nem ért egyet a kormány friss feltételeivel.

  • Eduline

A népszerű töritanár a kormány péntek este megjelent rendeletére reagált, szerinte elképesztően abszurd feltételeket szabott a kormány a tervezett márciusi sztrájkkal kapcsolatban. „A lényeg, hogy sztrájkolhatok - fizetés nélkül - csak közben legyek bent a teremben, felügyeljek a gyerekekre, az összes érettségiző órámat, a többinek pedig minimum a felét tartsam meg.

Tehát lehet sztrájkolni, persze, ha otthon, a négy fal között csinálod a munkaidőd után"

- írta a WMN-en megjelent cikkében is. Szerinte a döntés egy "kanna benzin volt a lobogó tűzre". A kormány által támasztott elvárások - minden érettségizőnek meg kell tartani az összes órát, a többieknek legalább az órák felét - összeegyeztethetetlenek a sztrájk fogalmával. Főleg úgy, hogy "jelenleg számos olyan hely van az országban, ahol az érettségizőknek az érettségi tantárgyakból nem biztosított a tanárhiány miatt a szakos ellátottság, de ezek szerint a sztrájk alatt az lesz" - teszi hozzá Jocó bácsi.

Sőt, sok olyan hely is van, ahol a járvány miatt betegségek, karanténok miatt osztályokat, csoportokat kell összevonni, mert sokszor nincs elég ember. Tehát amit a járvány miatt alapesetben meg lehet – és sokszor meg is kell tenni –, azt a sztrájk alatt a járvány miatt nem lehet megtenni - összegzi Jocó bácsi.

"Akkor ezek szerint a sztrájk alatt ez is megoldódik?" - teszi fel a töritanár. Illetve javasolja, hogy a rendelet egészítsék ki azzal, hogy "a sztrájk alatt csak modern módszerekkel, minőségi tankönyvekből, a XXI. század elvárásainak megfelelően felszerelt tantermekben lehet tanítani, természetesen kiemelt bérezésért". Javasolja továbbá, hogy ezt ne hívjuk sztrájknak, hanem az oktatás rendbetételének, reformnak. Sőt, inkább csak hívjuk oktatásnak, megfelelő feltételekkel.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.