Sztrájk alatt olyan feltételeket kell biztosítani az iskoláknak, amit jelenleg sok helyen alapból sem tudnak - írja Balatoni József, azaz Jocó bácsi Facebookon. Nem ő az egyetlen, aki nem ért egyet a kormány friss feltételeivel.
A népszerű töritanár a kormány péntek este megjelent rendeletére reagált, szerinte elképesztően abszurd feltételeket szabott a kormány a tervezett márciusi sztrájkkal kapcsolatban. „A lényeg, hogy sztrájkolhatok - fizetés nélkül - csak közben legyek bent a teremben, felügyeljek a gyerekekre, az összes érettségiző órámat, a többinek pedig minimum a felét tartsam meg.
Tehát lehet sztrájkolni, persze, ha otthon, a négy fal között csinálod a munkaidőd után"
- írta a WMN-en megjelent cikkében is. Szerinte a döntés egy "kanna benzin volt a lobogó tűzre". A kormány által támasztott elvárások - minden érettségizőnek meg kell tartani az összes órát, a többieknek legalább az órák felét - összeegyeztethetetlenek a sztrájk fogalmával. Főleg úgy, hogy "jelenleg számos olyan hely van az országban, ahol az érettségizőknek az érettségi tantárgyakból nem biztosított a tanárhiány miatt a szakos ellátottság, de ezek szerint a sztrájk alatt az lesz" - teszi hozzá Jocó bácsi.
Sőt, sok olyan hely is van, ahol a járvány miatt betegségek, karanténok miatt osztályokat, csoportokat kell összevonni, mert sokszor nincs elég ember. Tehát amit a járvány miatt alapesetben meg lehet – és sokszor meg is kell tenni –, azt a sztrájk alatt a járvány miatt nem lehet megtenni - összegzi Jocó bácsi.
"Akkor ezek szerint a sztrájk alatt ez is megoldódik?" - teszi fel a töritanár. Illetve javasolja, hogy a rendelet egészítsék ki azzal, hogy "a sztrájk alatt csak modern módszerekkel, minőségi tankönyvekből, a XXI. század elvárásainak megfelelően felszerelt tantermekben lehet tanítani, természetesen kiemelt bérezésért". Javasolja továbbá, hogy ezt ne hívjuk sztrájknak, hanem az oktatás rendbetételének, reformnak. Sőt, inkább csak hívjuk oktatásnak, megfelelő feltételekkel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
