Kiráz a hideg, ha törtekre vagy egyenletrendezésre gondoltok? Nem vagytok egyedül, ez az érzés nemcsak a diákokat, sokszor még felnőtteket is érinti. Sok ember bizonyos fokú "kényelmetlenséget" érez, amikor matematikai problémával szembesül: van, aki enyhe feszültséget, másnál erős rettegésig, sőt fizikai tünetekig fokozódik ez az érzés.
A témában született eddigi legkomolyabb tanulmány azt mutatta be, hogy az országok körülbelül felében igaz: a matematikai szorongás átlagos szintje egy adott iskolában vagy osztályban előre jelezheti a diákok matematikai eredményeit is, függetlenül esetleges saját szorongásuktól – összegezte a kutatást a The Guardian.
A kutatást végző szakemberek szerint fontos lehet, hogy a szülők és a tanárok ne csak egyes gyerekek (rossz) teljesítményére fókuszáljanak, hanem próbálják meg szélesebb kontextusban vizsgálni a kérdést, hiszen sok külső tényező is hatással lehet erre a szorongásra. A vizsgálat szerint azokban az országokban, ahol magasabb matematikai szorongás szintje, a diákok általában rosszabb matekjegyeket szereznek – persze hozzá kell tenni, ez nem minden esetben törvényszerű.
De mi befolyásolja a szorongást?
A kutatás szerint azok, akik kevésbé bíznak a tanárukban, általában jobban szoronganak. Kisebb mértékben hozzájárult a szorongáshoz az is, hogy mennyi házi feladatot kaptak a diákok, és hogy ennek megoldásában részt vettek-e szülők. A jobban szorongó gyerekek a kutatás szerint gyakran arról számoltak be, hogy összezavarják őket a különböző módszerek - ez pedig a szülőkkel közös gyakorlás egyik közismert eleme, akik "még máshogy tanulták".
A kutatók szerint nagyon fontos a kontextus: például fontos a diákok bizalma a tanárukkal szemben, de a tanárok önbizalma is hatással lehet a gyerekek hozzáállására és az eredményeikre. Sőt az adott országok kultúrája is befolyásolhatja az eredményeket.
„Nem igazán tudjuk megmondani, hogy van-e ok-okozati összefüggés az egyes kultúrák merevsége és a diákok társaikra irányuló hatása között" - mondta el Dr. Nathan Lau, a University of Western Ontario tanára, a kutatás vezetője, de az egyik hipotézisük az, hogy azokban az országokban, ahol a tanárok szervezettebben, kötött és előre meghatározott formában tanítanak, kisebb ez a szorongás. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a matematikai szorongással küzdő gyerekek jobban szeretik, ha kevesebb meglepetés éri őket – például nem kell a tábla előtt feladatot megoldani vagy az osztály előtt hangosan számolni.
Persze a szorongás nem mindig jelent "bukást", egy 2018-as tanulmány szerint a jobban szorongók 77%-a a stressztől függetlenül normális eredményeket ért el a matekteszteken. Viszont sokszor a matematikai szorongás megzavarják a diákokat, akik így egy-egy dolgozat alatt nem tudnak a kérdésekre fókuszálni.
