Nem kamu: tényleg sok diák van rosszul a matektól, és most már azt is tudjuk, miért

A matematikai szorongás – a matekra adott negatív érzelmi reakció – tényleg létezik, ráadásul a szakemberek szerint globális jelenség. Befolyásolja a diákok eredményét, függetlenül attól, hogy hol élnek – derült ki egy friss kutatásokból.

  • Csik Veronika

Kiráz a hideg, ha törtekre vagy egyenletrendezésre gondoltok? Nem vagytok egyedül, ez az érzés nemcsak a diákokat, sokszor még felnőtteket is érinti. Sok ember bizonyos fokú "kényelmetlenséget" érez, amikor matematikai problémával szembesül: van, aki enyhe feszültséget, másnál erős rettegésig, sőt fizikai tünetekig fokozódik ez az érzés.

A témában született eddigi legkomolyabb tanulmány azt mutatta be, hogy az országok körülbelül felében igaz: a matematikai szorongás átlagos szintje egy adott iskolában vagy osztályban előre jelezheti a diákok matematikai eredményeit is, függetlenül esetleges saját szorongásuktól – összegezte a kutatást a The Guardian.

A kutatást végző szakemberek szerint fontos lehet, hogy a szülők és a tanárok ne csak egyes gyerekek (rossz) teljesítményére fókuszáljanak, hanem próbálják meg szélesebb kontextusban vizsgálni a kérdést, hiszen sok külső tényező is hatással lehet erre a szorongásra. A vizsgálat szerint azokban az országokban, ahol magasabb matematikai szorongás szintje, a diákok általában rosszabb matekjegyeket szereznek – persze hozzá kell tenni, ez nem minden esetben törvényszerű.

De mi befolyásolja a szorongást?

A kutatás szerint azok, akik kevésbé bíznak a tanárukban, általában jobban szoronganak. Kisebb mértékben hozzájárult a szorongáshoz az is, hogy mennyi házi feladatot kaptak a diákok, és hogy ennek megoldásában részt vettek-e szülők. A jobban szorongó gyerekek a kutatás szerint gyakran arról számoltak be, hogy összezavarják őket a különböző módszerek - ez pedig a szülőkkel közös gyakorlás egyik közismert eleme, akik "még máshogy tanulták".

A kutatók szerint nagyon fontos a kontextus: például fontos a diákok bizalma a tanárukkal szemben, de a tanárok önbizalma is hatással lehet a gyerekek hozzáállására és az eredményeikre. Sőt az adott országok kultúrája is befolyásolhatja az eredményeket.

„Nem igazán tudjuk megmondani, hogy van-e ok-okozati összefüggés az egyes kultúrák merevsége és a diákok társaikra irányuló hatása között" - mondta el Dr. Nathan Lau, a University of Western Ontario tanára, a kutatás vezetője, de az egyik hipotézisük az, hogy azokban az országokban, ahol a tanárok szervezettebben, kötött és előre meghatározott formában tanítanak, kisebb ez a szorongás. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a matematikai szorongással küzdő gyerekek jobban szeretik, ha kevesebb meglepetés éri őket – például nem kell a tábla előtt feladatot megoldani vagy az osztály előtt hangosan számolni.

Persze a szorongás nem mindig jelent "bukást", egy 2018-as tanulmány szerint a jobban szorongók 77%-a a stressztől függetlenül normális eredményeket ért el a matekteszteken. Viszont sokszor a matematikai szorongás megzavarják a diákokat, akik így egy-egy dolgozat alatt nem tudnak a kérdésekre fókuszálni.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.