A matematikai szorongás – a matekra adott negatív érzelmi reakció – tényleg létezik, ráadásul a szakemberek szerint globális jelenség. Befolyásolja a diákok eredményét, függetlenül attól, hogy hol élnek – derült ki egy friss kutatásokból.
Kiráz a hideg, ha törtekre vagy egyenletrendezésre gondoltok? Nem vagytok egyedül, ez az érzés nemcsak a diákokat, sokszor még felnőtteket is érinti. Sok ember bizonyos fokú "kényelmetlenséget" érez, amikor matematikai problémával szembesül: van, aki enyhe feszültséget, másnál erős rettegésig, sőt fizikai tünetekig fokozódik ez az érzés.
A témában született eddigi legkomolyabb tanulmány azt mutatta be, hogy az országok körülbelül felében igaz: a matematikai szorongás átlagos szintje egy adott iskolában vagy osztályban előre jelezheti a diákok matematikai eredményeit is, függetlenül esetleges saját szorongásuktól – összegezte a kutatást a The Guardian.
A kutatást végző szakemberek szerint fontos lehet, hogy a szülők és a tanárok ne csak egyes gyerekek (rossz) teljesítményére fókuszáljanak, hanem próbálják meg szélesebb kontextusban vizsgálni a kérdést, hiszen sok külső tényező is hatással lehet erre a szorongásra. A vizsgálat szerint azokban az országokban, ahol magasabb matematikai szorongás szintje, a diákok általában rosszabb matekjegyeket szereznek – persze hozzá kell tenni, ez nem minden esetben törvényszerű.
De mi befolyásolja a szorongást?
A kutatás szerint azok, akik kevésbé bíznak a tanárukban, általában jobban szoronganak. Kisebb mértékben hozzájárult a szorongáshoz az is, hogy mennyi házi feladatot kaptak a diákok, és hogy ennek megoldásában részt vettek-e szülők. A jobban szorongó gyerekek a kutatás szerint gyakran arról számoltak be, hogy összezavarják őket a különböző módszerek - ez pedig a szülőkkel közös gyakorlás egyik közismert eleme, akik "még máshogy tanulták".
A kutatók szerint nagyon fontos a kontextus: például fontos a diákok bizalma a tanárukkal szemben, de a tanárok önbizalma is hatással lehet a gyerekek hozzáállására és az eredményeikre. Sőt az adott országok kultúrája is befolyásolhatja az eredményeket.
„Nem igazán tudjuk megmondani, hogy van-e ok-okozati összefüggés az egyes kultúrák merevsége és a diákok társaikra irányuló hatása között" - mondta el Dr. Nathan Lau, a University of Western Ontario tanára, a kutatás vezetője, de az egyik hipotézisük az, hogy azokban az országokban, ahol a tanárok szervezettebben, kötött és előre meghatározott formában tanítanak, kisebb ez a szorongás. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a matematikai szorongással küzdő gyerekek jobban szeretik, ha kevesebb meglepetés éri őket – például nem kell a tábla előtt feladatot megoldani vagy az osztály előtt hangosan számolni.
Persze a szorongás nem mindig jelent "bukást", egy 2018-as tanulmány szerint a jobban szorongók 77%-a a stressztől függetlenül normális eredményeket ért el a matekteszteken. Viszont sokszor a matematikai szorongás megzavarják a diákokat, akik így egy-egy dolgozat alatt nem tudnak a kérdésekre fókuszálni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
