Fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárca többek között azt kéri, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt pénteki döntését, amely jogszerűnek mondta ki a hétfői, kétórás figyelmeztető pedagógussztrájkot - derült ki a Népszava birtokába került kérelemből.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék január 28-án döntött arról, hogy a január 31-re meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk jogszerű, az iskolákban csak gyermekfelügyeletet kell szervezni.
A szakszervezetek arra kérték a minisztériumot, hogy ne akadályozzák a jogszerű sztrájk megszervezését, mondjanak le a fellebbezésről, hogy az elsőfokú végzés jogerőre emelkedhessen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre nem volt hajlandó, és be is nyújtották a fellebbezést – ennek a dokumentumai kerültek most a Népszava birtokába.
Fellebbezési kérelmében a minisztérium arra kérte a Fővárosi Ítélőtáblát, hogy a szakszervezeteket “szíveskedjen” a jövőre nézve eltiltani attól, hogy jogerős bírósági határozat nélkül sztrájkolhassanak.
Az elégséges szolgáltatásokról hosszan írnak, azt részletezve, miért nem elég, ha a sztrájk időpontjában csak gyerekfelügyelet van az iskolákban, miért kellene a pedagógusoknak tanítaniuk is. Arra is kitérnek, hogy szerintük a hétfői sztrájknak pártpolitikai céljai voltak, egy korábbi szakszervezeti tájékoztató ugyanis a kék szalag viselését ajánlotta a sztrájkolóknak. A kék szalag régóta a szolidaritás jelképe a szakszervezeti mozgalmakban, ám a szakszervezet később módosította is a javaslatot, mert Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szintén kék szalagot visel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
