A magyar lakosság több mint kétharmada egyetért a pedagógusok sztrájkjával, míg közel 20 százalékuk úgy véli, más formában kellene harcolniuk.
A magyarok 67 százaléka egyetért a hétfői pedagógussztrájkkal és a kétórás munkabeszüntetéssel - derül ki a Pulzus Kutató Napi.hu számára készített, reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek 18 százaléka részben egyetért ugyan a sztrájkkal, de más modszert választana a követelések érvényesítésére. A válaszadók 15 százaléka nem ért egyet a megmozdulással, szerintük a pedagógusok már így is több kedvezményt kapnak.
A felmérésből kiderült, hogy a férfiak szolidárisabbak a pedagógusokkal, mint a nők: míg előbbiek 72 százaléka ért egyet teljes mértékben a sztrájkkal, utóbbiaknál csak 63 százalék az arány. A korosztályos bontásból az derül ki, hogy azok értenek egyet legkevésbé a pedagógussztrájkkal, akiket személyesen a leginkább érinthetett a munkabeszüntetés. Ez főként a 18-39 éves korosztály, amelynek 64 százaléka értett egyet az akcióval, míg az idősebb korosztályok jóval toleránsabbnak bizonyulnak.
Az iskolai végzettség is befolyásolta a válaszokat: míg a felsőfokú és alapfokú végzettséggel rendelkezők 76 és 69 százaléka ért egyet a sztrájkkal, addig a középfokú végzettségűeknél csupán 59 százalék ez az arány. A budapestiek kimagasló arányban támogatják a megmozdulást, a fővárosban ötből négy megkérdezett értett egyet az akcióval. Vidéken ez az arány 64-66 százalék közé tehető.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
