A magyar lakosság több mint kétharmada egyetért a pedagógusok sztrájkjával, míg közel 20 százalékuk úgy véli, más formában kellene harcolniuk.
A magyarok 67 százaléka egyetért a hétfői pedagógussztrájkkal és a kétórás munkabeszüntetéssel - derül ki a Pulzus Kutató Napi.hu számára készített, reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek 18 százaléka részben egyetért ugyan a sztrájkkal, de más modszert választana a követelések érvényesítésére. A válaszadók 15 százaléka nem ért egyet a megmozdulással, szerintük a pedagógusok már így is több kedvezményt kapnak.
A felmérésből kiderült, hogy a férfiak szolidárisabbak a pedagógusokkal, mint a nők: míg előbbiek 72 százaléka ért egyet teljes mértékben a sztrájkkal, utóbbiaknál csak 63 százalék az arány. A korosztályos bontásból az derül ki, hogy azok értenek egyet legkevésbé a pedagógussztrájkkal, akiket személyesen a leginkább érinthetett a munkabeszüntetés. Ez főként a 18-39 éves korosztály, amelynek 64 százaléka értett egyet az akcióval, míg az idősebb korosztályok jóval toleránsabbnak bizonyulnak.
Az iskolai végzettség is befolyásolta a válaszokat: míg a felsőfokú és alapfokú végzettséggel rendelkezők 76 és 69 százaléka ért egyet a sztrájkkal, addig a középfokú végzettségűeknél csupán 59 százalék ez az arány. A budapestiek kimagasló arányban támogatják a megmozdulást, a fővárosban ötből négy megkérdezett értett egyet az akcióval. Vidéken ez az arány 64-66 százalék közé tehető.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
