A Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Irodája szerint a sztrájk hétfőn törvényes úton eleve nem tartható meg.
A református hittanoktatóknak ragaszkodniuk kell a hétfői hit- és erkölcstan órák megtartásához
– áll abban a református hittanoktatóknak és hitoktatásban érintett lelkészeknek címzett levélben, amelyet Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Iroda irodavezetőjének aláírásával küldtek ki, írja a Telex. A levél szerint a református köznevelési és szakképzési intézmények pedig távol tartják magukat a "politikai manipulációtól".
Ennek indoklása a levél alapján az, hogy "az országgyűlési választások közeledtével a baloldali pártok a szakszervezetek (PSZ, PDSZ) közreműködésével – a választási kampány részeként – az állami iskolák pedagógusait befolyásolja".
„Feltételezzük, hogy március 16. előtt hasonlóan kell majd eljárnunk. Emlékeztetni szeretnék mindenkit arra, hogy olyan politikai erőkről van szó, akik hatalomra jutásuk esetén a hit- és erkölcstanoktatás megszüntetésére törekednek. A szakszervezetek akkor majd nem állnak ki a hittanoktatók mellett, mint ahogy nem álltak 2002–2010 között az egyházi iskolák pedagógusai mellett sem” – állt még a levélben, idézi az oldal.
Pedig a sztrájk jogszerű
A két nagy pedagógus-szakszervezet - a Pedagógusok Demokratikus szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - december közepén jelentette be, hogy január 31-ére kétórás figyelmeztető sztrájkot szerveznek, a kormánnyal folytatott tárgyalások – ahol többek között a béremelés és az oltatlan pedagógusok kényszerszabadságolásának kérdése is előkerült – ugyanis nem vezettek eredményre. Azt mondták, ha a figyelmeztető sztrájknak sem lesz hatása, március 16-án újra sztrájkolni fognak. Sőt, a két szakszervezet emellett egy petíciót is elindított amelyet több mint 20 ezren írtak alá eddig.
A tanárok korábban a még elégséges szolgáltatásokról (vagyis arról, mi fog történni a sztrájk ideje alatt az iskolákban) nem tudtak megállapodni a kormánnyal, ezért bírósághoz fordultak. A bírósági döntés azonban csak péntek délután született meg. A Pedagógusok Szakszervezete három órakor jelentetett meg egy posztot a Facebookon, amelyben azt írják: "döntött a bíróság, nekünk adott igazat".
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
