Ez „pandémiás” feladatsor volt, kíméletes volt a nyolcadikosokkal, akik az elmúlt két évben hónapokat töltöttek otthon, online tanulva a matekot is – mondta a középiskolai felvételi feladatsoráról az Eduline által megkérdezett szaktanár. Igaz, a legtöbb pontot érő feladattal valószínűleg sokaknak meggyűlt a bajuk.
„Egyértelműen könnyebb volt a feladatsor, mint az elmúlt években, egyedül a tizedik feladat okozhatott komolyabb gondot a nyolcadikosoknak” – mondta Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis szakmai vezetője, aki szerint a 45 perc valószínűleg elegendő volt a tíz feladat megoldására, számos kérdésre ugyanis számolás nélkül, „ránézésre” meg lehetett mondani a választ. „A megszokott feladattípusokat kapták a gyerekek, de a konkrét feladatok valamivel könnyebbek voltak, mint korábban” – tette hozzá.
A teszt első felében lévő feladatok közül talán egyedül a kombinatorika okozhatott némi problémát a nyolcadikosoknak. „Az ilyen típusú – sorold fel az összes lehetőséget – feladatok viszonylag ritkán kerülnek elő az iskolai órákon, bár a felvételin mindig szerepel ilyen. Első ránézésre szokatlan feladatnak tűnt ez, de elég könnyen átlátták a gyerekek, pláne azok, akik már játszottak ehhez hasonló bombás játékot” – magyarázta a szaktanár.
Az első szöveges feladatnál (6-os példa) könnyebbséget jelenthetett, hogy maga a szöveg nem volt hosszú – a hosszabb leírásoktól általában tartanak a diákok, éppen ezért nem tartoznak a kedvenceik közé a szöveges feladatok, „de ezt akár próbálgatással is meg lehetett oldani”.
Törtek és százalékszámítás: volt, aki bele sem kezdett
„A tizedik feladat azért volt nehéz, mert törtek és százalékszámítás is volt a feladatban. Voltak, akik azt mondták, hogy elolvasták a feladatot, látták, hogy ott van két tört és egy százalék, és fel is adták, neki sem kezdtek a megoldásnak. Pedig maga a feladat lineáris volt, szépen végig lehetett rajta menni, de ehhez persze érteni kell ezt a két témakört” – magyarázza Baloghné Békési Beáta, hozzátéve, hogy azt is érdemes látni, hogy a nyolcadikosok között vannak olyanok, akik a 2020-as karantén ideje alatt, vagyis otthon tanulták a törteket, és nem feltétlenül értették meg. „Ötödikben-hatodikban kezdenek el komolyabban foglalkozni ezzel a témakörrel, és ekkor még a törtek elég komoly absztrakt gondolkodást igényelnek a gyerekektől” – mondta.
A szaktanár szerint ezért egyértelmű, hogy a legjobb iskolákban ez a feladat lesz igazán döntő – a dolgozat egészére ugyanis 50 pontot kaphatnak a diákok, amelyből 6 ennek a feladatnak a megoldásáért jár.
A negyedikeseknek volt a legnehezebb dolgukA Matek Oázis szakmai vezetője szerint a negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok közül idén a negyedikeseknek volt a legnehezebb dolguk, „eleve sok kérdést kaptak, és több kérdésen hosszabban kell gondolkodni. Míg a nyolcadikosok feladatsorában sok olyan rész volt, ahol azonnal rá lehetett vágni a megoldást. A negyedikesek logikai feladata is bonyolultabb volt, ha azt a nyolcadikosoknak adják oda, még ott is kiverte volna a biztosítékot”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
