A központi középiskola felvételi megvolt. De mi jön most?

Mutatjuk, mi minden vár a felvételiző negyedikesekre, hatodikosokra és nyolcadikosokra a központi írásbeli vizsga kitöltése után.

  • Eduline

Szombat délelőtt 73 ezer diák írta meg a központi középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Aki ezen a vizsgán nem tudott részt venni, az a január 27-i pótló vizsgán vehet részt. A járvány miatt idén is hirdettek "pótpótnapot": ez február 4-én lesz, ezen az írásbelin azonban csak azok vehetnek részt, akik igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak, vagy igazoltan hatósági házi karanténba kerültek, esetleg egyéb, "rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan" ok miatt nem tudtak elmenni az első két vizsgaalkalomra. Igazolásra minden esetben szükség van.

Mi jön a vizsga után?

Február 7.

Ezen a napon a vizsgát szervező intézmények értesítik a tanulókat az eredményeikről.

Február 10.

Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő iskolák ezen a napon értesítik a pályázat eredményéről a szülőket, a diákokat és az általános iskolákat.

Február 18-ig

Az általános iskolák február 18-ig továbbítják a középiskolai jelentkezéshez szükséges "tanulói adatlapot" és a jelentkezési lapokat. Az ehhez szükséges adatokat (megjelölt iskolák, tanulmányi területek, sorrend) nyilván ennél korábban bekérik a diákoktól. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők ezt a lépést önállóan is végezhetik.

Február 22-től március 11-ig

Ebben a három hétben zajlanak a szóbeli meghallgatások azokban a középiskolákban, ahol a jelentkezés feltétele a szóbeli vizsga is.

Március 16.

A középiskolák eddig a napig hozzák nyilvánosságra a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét. Nem kell megijedni, ez még nem a végleges rangsor.

Március 21-22.

Ezen a két napon van lehetőség a tanulói adatlapok módosítására (ekkor lehet változtatni például a megjelölt iskolák, tanulmányi területek sorrendjén).

Április 29.

Megérkezik az eredmény: a középiskolák elküldik a felvételről vagy elutasításról szóló értesítőt a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

Június 22-24.

A felvett diákok ebben a három napban iratkozhatnak be a középiskolákba.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.