Középiskolai felvételi: hány pontot ér a szombati írásbeli vizsga?

Szombaton tartják az idei középiskolai felvételiket, így azoknak a diákoknak, akiknek leendő középiskolája előírta, írásbeliznie kell matekból és magyarból. Mutatjuk, pontosan mennyit nyom a latban a hétvégi feladatlap.

  • Csik Veronika

A felvételin a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket:

  • vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
  • vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát,
  • vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

A vizsga és a szóbeli

Az írásbeli a felvételin az összpontszám legalább 50 százalékát adja. Az iskola dönthet úgy is, hogy vagy csak a magyar nyelvből, vagy csak a matematikából tett írásbeli eredményét számítja be, ebben az esetben ez a vizsga adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát. Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát jelentheti.

Ha a középiskola helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használt, az erre kapott pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a matekos feladatsor megoldása alapján kell számítani.

Hány pontot lehet szerezni a vizsgán? A magyar- és a matekvizsga feladatlapja is 50-50 pontot ér.

A tanulmányi pontok

Tanulmányi eredménynek csak a bizonyítványban, ellenőrzőben szereplő osztályzatot tekintik, nem számítanak a nyelvvizsgák, a tanulmányi versenyek, a sportversenyek, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. Egyébként az adott iskola szabadon dönthet arról, hogy milyen tantárgyak osztályzataiból számol pontokat – az erre vonatkozó információkat megtaláljátok az intézmények oldalán, az októberben közzétett felvételi tájékoztatókban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.