Középiskolai felvételi: hány pontot ér a szombati írásbeli vizsga?

Szombaton tartják az idei középiskolai felvételiket, így azoknak a diákoknak, akiknek leendő középiskolája előírta, írásbeliznie kell matekból és magyarból. Mutatjuk, pontosan mennyit nyom a latban a hétvégi feladatlap.

  • Csik Veronika

A felvételin a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket:

  • vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
  • vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát,
  • vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

A vizsga és a szóbeli

Az írásbeli a felvételin az összpontszám legalább 50 százalékát adja. Az iskola dönthet úgy is, hogy vagy csak a magyar nyelvből, vagy csak a matematikából tett írásbeli eredményét számítja be, ebben az esetben ez a vizsga adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát. Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát jelentheti.

Ha a középiskola helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használt, az erre kapott pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a matekos feladatsor megoldása alapján kell számítani.

Hány pontot lehet szerezni a vizsgán? A magyar- és a matekvizsga feladatlapja is 50-50 pontot ér.

A tanulmányi pontok

Tanulmányi eredménynek csak a bizonyítványban, ellenőrzőben szereplő osztályzatot tekintik, nem számítanak a nyelvvizsgák, a tanulmányi versenyek, a sportversenyek, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. Egyébként az adott iskola szabadon dönthet arról, hogy milyen tantárgyak osztályzataiból számol pontokat – az erre vonatkozó információkat megtaláljátok az intézmények oldalán, az októberben közzétett felvételi tájékoztatókban.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.