Szombaton tartják az idei középiskolai felvételiket, így azoknak a diákoknak, akiknek leendő középiskolája előírta, írásbeliznie kell matekból és magyarból. Mutatjuk, pontosan mennyit nyom a latban a hétvégi feladatlap.
A felvételin a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket:
A vizsga és a szóbeli
Az írásbeli a felvételin az összpontszám legalább 50 százalékát adja. Az iskola dönthet úgy is, hogy vagy csak a magyar nyelvből, vagy csak a matematikából tett írásbeli eredményét számítja be, ebben az esetben ez a vizsga adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát. Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát jelentheti.
Ha a középiskola helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használt, az erre kapott pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a matekos feladatsor megoldása alapján kell számítani.
Hány pontot lehet szerezni a vizsgán? A magyar- és a matekvizsga feladatlapja is 50-50 pontot ér.
A tanulmányi pontok
Tanulmányi eredménynek csak a bizonyítványban, ellenőrzőben szereplő osztályzatot tekintik, nem számítanak a nyelvvizsgák, a tanulmányi versenyek, a sportversenyek, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. Egyébként az adott iskola szabadon dönthet arról, hogy milyen tantárgyak osztályzataiból számol pontokat – az erre vonatkozó információkat megtaláljátok az intézmények oldalán, az októberben közzétett felvételi tájékoztatókban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
