Demonstrációt szervez a Magyar Szakszervezeti Szövetség január 31-ére, ezzel támogatnák az aznap kétórás figyelmeztető sztrájkot tartó pedagógusokat. Akik magasabb fizetésért, óraszámcsökkentésért és a kötelező oltásról szóló jogszabály visszavonásáért harcolnak.
A szakszervezeti szövetség közleményében azt írta, hogy a demonstráció célja a pedagógusok melletti szolidaritás, de szeretnék támogatni a tagszervezeteik bértárgyalásait is.
Székely Tamás, a szövetség alelnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az akciót összehangolják majd a pedagógus-szakszervezetek által szintén január 31-re meghirdetett sztrájkkal. Részleteket azonban egyelőre nem közölt a tervezett demonstrációról.
Kétórás figyelmeztető sztrájk lesz
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két nagy tanári szakszervezet sztrájkbizottsága hónapok óta tárgyal a kormánnyal – nem sok sikerrel. A decemberi tárgyalás után a két szakszervezet bejelentette: január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak majd, és ha az nem vezet eredményre, március 16-án újra sztrájkolnak majd.
A tanárok öt pontban foglalták össze követeléseiket, ezek közül kettő a fizetéseket érinti: azt kérik, hogy a pedagógus-bértábla alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen az évek óta változatlan, még mindig 101 500 forintos vetítési alap helyett. Béremelést kérnek a többi iskolai dolgozónak is, például a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek is, és rendeznék az óraszámok kérdését is.
Az ötödik követelés a kötelező oltással kapcsolatos. Azt kérik, vonják vissza azt a jogszabályt, amely alapján az állami iskolák dolgozóinak kötelező a koronavírus elleni védőoltás. Aki nemet mond a vakcinára, azt fizetés nélküli szabadságra küldik.
Az elmúlt napokban több száz - a minisztérium szerint körülbelül nyolcszáz, a szakszervezetek szerint ennél több - tanárt és tanítót kényszerszabadságoltak, így sok iskolában még súlyosabbá vált a tanárhiány.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
