A Honvéd Kadét Programhoz pedig már száz középiskola csatlakozott – erről a honvédelmi miniszter beszélt az M1-nek.
Benkő Tibor azt mondta: 2017-ben indították el a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, amelynek szerves része a "hazafias honvédelmi nevelés" is, és ennek fontos eleme a Honvéd Kadét Program.
A kadétprogram három szintből áll. Az első, legalsó szinten vannak a középiskolák, gimnáziumok. A második szinten a szakképzési centrumok és technikumok. A harmadik, legfelső szinten pedig a honvéd középiskola és kollégium, ahol már bentlakásos formában képzik a diákokat.
A miniszter szerint a hazafias, honvédelmi nevelést "nem lehet elég korán kezdeni". Azt is hozzátette, hogy általános iskolásokat még nem lehet katonai jellegű felkészítésekkel foglalkoztatni, de őket is szeretnék megszólítani. Ezért ennek a korosztálynak honvédelmi táborokat szerveznek, ahol szintén megvan a napirend a reggeli tornától, a szervezett foglalkozásokon át a takarodóig - közölte. Benkő Tibor szerint ezek a honvédelmi táborok olyan népszerűek, hogy a meghirdetés után rövid idő alatt betelnek a helyek.
A katonai felsőoktatásban a következő tanévtől egyébként változás lesz: azok, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tanulnak tovább, már a képzésük kezdetétől a Magyar Honvédség katonái lesznek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
