Nem minden iskolában lehet törvényesen pótolni a kötelező oltás miatt kiesett tanárokat - állítják a szakszervezetek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai alapján 780 tanár tűnt el hirtelen az állami iskolákból a kötelező oltás miatt. A szaktárca szerint az állami intézményekben dolgozó 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuknak szakorvosi ellenjavallattal, 1 százalékuk miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1 százalék betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, és mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem közölt adatokat, arról nincs információ, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban dolgozó mintegy 23 ezer oktató közül mennyien kényszerültek távozásra - idézi a Népszava.
A lap kiemeli, a PSZ alelnöke szerint arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál is, miután sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ha mentesítést szerettek volna kérelmezni, azt nekik is Kásler Miklós Emmi-miniszternél kellett volna megtenniük, hiába tartozik a szakképzés a Palkovics László vezette ITM alá. Hozzátzette azt is, sok olyan tanár, aki nem kérte az oltást, már novemberben vagy decemberben önként távozott az állami iskolákból, azt azonban még nem tudni, velük és a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokkal együtt pontosan mennyien estek ki az állami oktatásból.
Sokan egyetemistákkal próbálkoznak
„Olyan visszajelzésünk is van, hogy pedagógiai asszisztenseket, tehát szakképesítés nélkülieket küldenek be osztályokba, sőt már olyan is van, hogy takarítókkal felvigyáztatnak a gyerekekre, akikkel nincs most pedagógus” – fogalmazott korábban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, hozzájuk is érkeztek ilyen jelzések. Példaként hozta, hogy Baranya megyében az egyetemtől kértek segítséget a tanárhiány miatt. De Vas megyéből is értesítették őket, hogy vannak olyan iskolák, ahol harmad- és negyedéves főiskolásokkal próbálják pótolni a pedagógushiányt.
A szakszervezetek szerint a diáktoborzás jogellenes, törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni - idézi a Népszava -, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
