Egyetemisták az oltás miatt kiesett tanárok helyett: a szakszervezetek szerint nem jogszerű

Nem minden iskolában lehet törvényesen pótolni a kötelező oltás miatt kiesett tanárokat - állítják a szakszervezetek.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai alapján 780 tanár tűnt el hirtelen az állami iskolákból a kötelező oltás miatt. A szaktárca szerint az állami intézményekben dolgozó 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuknak szakorvosi ellenjavallattal, 1 százalékuk miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1 százalék betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, és mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem közölt adatokat, arról nincs információ, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban dolgozó mintegy 23 ezer oktató közül mennyien kényszerültek távozásra - idézi a Népszava.

A lap kiemeli, a PSZ alelnöke szerint arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál is, miután sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ha mentesítést szerettek volna kérelmezni, azt nekik is Kásler Miklós Emmi-miniszternél kellett volna megtenniük, hiába tartozik a szakképzés a Palkovics László vezette ITM alá. Hozzátzette azt is, sok olyan tanár, aki nem kérte az oltást, már novemberben vagy decemberben önként távozott az állami iskolákból, azt azonban még nem tudni, velük és a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokkal együtt pontosan mennyien estek ki az állami oktatásból.

Sokan egyetemistákkal próbálkoznak

„Olyan visszajelzésünk is van, hogy pedagógiai asszisztenseket, tehát szakképesítés nélkülieket küldenek be osztályokba, sőt már olyan is van, hogy takarítókkal felvigyáztatnak a gyerekekre, akikkel nincs most pedagógus” – fogalmazott korábban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, hozzájuk is érkeztek ilyen jelzések. Példaként hozta, hogy Baranya megyében az egyetemtől kértek segítséget a tanárhiány miatt. De Vas megyéből is értesítették őket, hogy vannak olyan iskolák, ahol harmad- és negyedéves főiskolásokkal próbálják pótolni a pedagógushiányt.

A szakszervezetek szerint a diáktoborzás jogellenes, törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni - idézi a Népszava -, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.