Nem minden iskolában lehet törvényesen pótolni a kötelező oltás miatt kiesett tanárokat - állítják a szakszervezetek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai alapján 780 tanár tűnt el hirtelen az állami iskolákból a kötelező oltás miatt. A szaktárca szerint az állami intézményekben dolgozó 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuknak szakorvosi ellenjavallattal, 1 százalékuk miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1 százalék betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, és mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem közölt adatokat, arról nincs információ, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban dolgozó mintegy 23 ezer oktató közül mennyien kényszerültek távozásra - idézi a Népszava.
A lap kiemeli, a PSZ alelnöke szerint arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál is, miután sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ha mentesítést szerettek volna kérelmezni, azt nekik is Kásler Miklós Emmi-miniszternél kellett volna megtenniük, hiába tartozik a szakképzés a Palkovics László vezette ITM alá. Hozzátzette azt is, sok olyan tanár, aki nem kérte az oltást, már novemberben vagy decemberben önként távozott az állami iskolákból, azt azonban még nem tudni, velük és a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokkal együtt pontosan mennyien estek ki az állami oktatásból.
Sokan egyetemistákkal próbálkoznak
„Olyan visszajelzésünk is van, hogy pedagógiai asszisztenseket, tehát szakképesítés nélkülieket küldenek be osztályokba, sőt már olyan is van, hogy takarítókkal felvigyáztatnak a gyerekekre, akikkel nincs most pedagógus” – fogalmazott korábban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, hozzájuk is érkeztek ilyen jelzések. Példaként hozta, hogy Baranya megyében az egyetemtől kértek segítséget a tanárhiány miatt. De Vas megyéből is értesítették őket, hogy vannak olyan iskolák, ahol harmad- és negyedéves főiskolásokkal próbálják pótolni a pedagógushiányt.
A szakszervezetek szerint a diáktoborzás jogellenes, törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni - idézi a Népszava -, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
