Nem minden iskolában lehet törvényesen pótolni a kötelező oltás miatt kiesett tanárokat - állítják a szakszervezetek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai alapján 780 tanár tűnt el hirtelen az állami iskolákból a kötelező oltás miatt. A szaktárca szerint az állami intézményekben dolgozó 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuknak szakorvosi ellenjavallattal, 1 százalékuk miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1 százalék betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, és mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem közölt adatokat, arról nincs információ, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban dolgozó mintegy 23 ezer oktató közül mennyien kényszerültek távozásra - idézi a Népszava.
A lap kiemeli, a PSZ alelnöke szerint arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál is, miután sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ha mentesítést szerettek volna kérelmezni, azt nekik is Kásler Miklós Emmi-miniszternél kellett volna megtenniük, hiába tartozik a szakképzés a Palkovics László vezette ITM alá. Hozzátzette azt is, sok olyan tanár, aki nem kérte az oltást, már novemberben vagy decemberben önként távozott az állami iskolákból, azt azonban még nem tudni, velük és a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokkal együtt pontosan mennyien estek ki az állami oktatásból.
Sokan egyetemistákkal próbálkoznak
„Olyan visszajelzésünk is van, hogy pedagógiai asszisztenseket, tehát szakképesítés nélkülieket küldenek be osztályokba, sőt már olyan is van, hogy takarítókkal felvigyáztatnak a gyerekekre, akikkel nincs most pedagógus” – fogalmazott korábban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, hozzájuk is érkeztek ilyen jelzések. Példaként hozta, hogy Baranya megyében az egyetemtől kértek segítséget a tanárhiány miatt. De Vas megyéből is értesítették őket, hogy vannak olyan iskolák, ahol harmad- és negyedéves főiskolásokkal próbálják pótolni a pedagógushiányt.
A szakszervezetek szerint a diáktoborzás jogellenes, törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni - idézi a Népszava -, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
