A brit iskolák kötelezővé tették a maszkviselést, de még így is rengeteg a hiányzó.
Komoly gondban vannak az angliai iskolák: több mint harmaduk küzd a 10 százalékot is meghaladó hiányzási rátával. Sok iskolában minden ötödik tanár hiányzott Covid-fertőzés miatt a téli szünet utáni első tanítás napon - írja a The Guardian.
A létszámhiány egyes iskolákban már olyan kritikus, hogy az iskolák négy százalékából egész osztályokat vagy évfolyamokat kellett hazaküldeni és online oktatásra átállítani, az intézmények hét százalékában pedig össze kellett vonni osztályokat vagy évfolyamokat a tanárok hiányzása miatt.
Ahogy korábban megírtuk, szakemberek szerint Anglia minden osztálytermébe fel kellene szerelni egy légtisztító berendezést, ez segítene a járvány terjedésének lassításában. Ez 140 millió fontba, mai árfolyamon körülbelül 61,5 milliárd forintba kerülne.
Szigorítottak, de nem mindenkit érdekel
Pár napja minden angliai középiskolásnak maszkot kell hordania az omikron variáns miatt. A BBC jelentése szerint sok diák a tanári felszólítás ellenére sem veszi fel a maszkot az iskolában.
A brit Oktatási Minisztérium (DfE) hangsúlyozta, hogy a tanulóktól nem szabad azért "megfosztani" az oktatást mert nem viselnek maszkot. Hozzátették, eltökélt szándékuk, hogy nyitva tartsák az iskolákat, annak ellenére, hogy további megbetegedések várhatók.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
