Rengeteg tanár hiányzik a brit iskolákból, sok diák mégsem veszi komolyan a szabályokat

A brit iskolák kötelezővé tették a maszkviselést, de még így is rengeteg a hiányzó.

  • Eduline

Komoly gondban vannak az angliai iskolák: több mint harmaduk küzd a 10 százalékot is meghaladó hiányzási rátával. Sok iskolában minden ötödik tanár hiányzott Covid-fertőzés miatt a téli szünet utáni első tanítás napon - írja a The Guardian.

A létszámhiány egyes iskolákban már olyan kritikus, hogy az iskolák négy százalékából egész osztályokat vagy évfolyamokat kellett hazaküldeni és online oktatásra átállítani, az intézmények hét százalékában pedig össze kellett vonni osztályokat vagy évfolyamokat a tanárok hiányzása miatt.

Ahogy korábban megírtuk, szakemberek szerint Anglia minden osztálytermébe fel kellene szerelni egy légtisztító berendezést, ez segítene a járvány terjedésének lassításában. Ez 140 millió fontba, mai árfolyamon körülbelül 61,5 milliárd forintba kerülne.

Szigorítottak, de nem mindenkit érdekel

Pár napja minden angliai középiskolásnak maszkot kell hordania az omikron variáns miatt. A BBC jelentése szerint sok diák a tanári felszólítás ellenére sem veszi fel a maszkot az iskolában.

A brit Oktatási Minisztérium (DfE) hangsúlyozta, hogy a tanulóktól nem szabad azért "megfosztani" az oktatást mert nem viselnek maszkot. Hozzátették, eltökélt szándékuk, hogy nyitva tartsák az iskolákat, annak ellenére, hogy további megbetegedések várhatók.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.