Ezekkel az érvekkel érdemes harcolni a plusz egy év óvodáért: itt van minden infó
Január 18-ig küldhetik el kérvényüket az Oktatási Hivatalnak azok a szülők, akik nem szeretnék, ha tankötelessé váló gyermekük 2022 szeptemberében elkezdené az iskolát. Összeszedtük a legfontosabb infókat a kérvényről, az iskolaérettségről és azokról az indokokról, amiket érdemes leírni.
Szabó Fruzsina
Meddig és hogyan kell kérvényezni a plusz egy év ovit?
A kérelmet 2022. január 18-ig kell benyújtani - aki ezt a határidőt lekési, később már kérheti az iskolakezdés halasztását. Ez a határidő persze azokra a gyerekekre vonatkozik, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik évüket (vagyis tankötelessé válnak), de szüleik nem szeretnék, ha 2022 szeptemberében elkezdenék az általános iskolát.
Fontos, hogy utólag már nem gondolhatjátok meg magatokat, vagyis akinek a kérelmére rábólintott az Oktatási Hivatal, nem dönthet úgy, hogy szeptemberben mégis elkezdik az iskolát - még akkor sem, ha az áprilisi általános iskolai beiratkozásig sokat fejlődik a gyerek.
A Youtube-on több olyan videót találtok, amely az iskolaérettség szempontjairól szól, ezek közül egyet mi is ajánlottunk korábban:
Milyen érveket érdemes beleírni a kérvénybe?
Először nézzük, hogy miket nem: a kérvényt benyújtóknak segítséget nyújtó Szülői Hang oldalán azt írják, felesleges azzal érvelni, hogy a szülő joga dönteni a gyerek iskolaérettségéről, vagy hogy a következő évben jobb tanítót kapna, vagy hogy a barátai/testvére is marad még egy évet az óvodában.
Ennél jóval erősebb érv lehet a kitartó figyelem hiánya (pár perc után lankad a gyerek figyelme, mással kezd el foglalkozni, a figyelme elkalandozik), gyenge az emlékezőképessége, fejletlen a beszéde és a beszédértése, a beszédhangok is késve alakulnak ki, nem érti azt alapvető ok-okozati összefüggéseket, nem mindig érti meg a feladatokat, sorrendiséggel kapcsolatos gondolkodása bizonytalan. Jó indok lehet a gyenge monotóniatűrés, az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, a gyenge alkalmazkodóképesség, a nehézkes szabálykövetés, a fejletlen mozgáskoordináció, a nem megfelelő térérzékelés, a kialakulatlan jobb-bal dominancia.
Azt is érdemes beleírni, ha a gyerek ceruzafogása, ceruzavezetése nem megfelelő, ha az időbeli tájékozódása gyenge, esetleg összekeveri a napszakok vagy az évszakok sorrendjét. A Szülői Hang a "bizonytalan indokok" közé sorolja azt, ha egy gyerek testsúlya vagy magassága nem a korának megfelelő, ha nehezen teremt kapcsolatot másokkal, nehezen barátkozik, vagy ha még szüksége van a délutáni alvásra. "Ezek lehet, hogy segítenek, de lehet, hogy nem. Több ilyen indok együtt, vagy más, súlyosabb indokok kiegészítéseként talán hasznos lehet" - írják.
Vannak konkrét minták is a szülői kérvény megírásához?
Az Oktatási Hivatal oldalán nincsenek, de a Szülői Hang komoly adatbázist készített az elmúlt két évben - szülők számoltak be arról, hogy mivel érveltek a plusz egy év ovi mellett, milyen dokumentumokat nyújtottak be, és hogy elfogadták-e a kérvényüket. Ezek között több teljes szülői levelet is találtok, itt érdemes szétnézni.
Milyen dokumentumokat érdemes csatolni a kérvényhez?
"Érdemes minden olyan dokumentumot csatolni, ami a gyermek további egy év óvodai nevelését alátámaszthatja. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a kérelméhez a szülő bármilyen, általa fontosnak tartott dokumentumot mellékelhet" - írja a Szülői Hang.
Ilyen dokumentumot lehet kérni házi gyermekorvostól, szakorvostól, pedagógiai szakszolgálattól (ha a gyerek volt ott korábban vizsgálaton), óvodapedagógustól, logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, pszichológustól, védőnőtől, sőt iskolaérettségi vizsgálatot is lehet végeztetni magánpraxisban.
A Szülői Hang szerint arról nincs hivatalos információ, hogy ezeket mennyire veszik figyelembe, "általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek". Olyan szülő is bőven van, aki saját véleményén kívül semmilyen dokumentumot nem nyújtott be, mégis engedélyezte a hivatal a plusz egy évet.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.