Ezekkel az érvekkel érdemes harcolni a plusz egy év óvodáért: itt van minden infó
Január 18-ig küldhetik el kérvényüket az Oktatási Hivatalnak azok a szülők, akik nem szeretnék, ha tankötelessé váló gyermekük 2022 szeptemberében elkezdené az iskolát. Összeszedtük a legfontosabb infókat a kérvényről, az iskolaérettségről és azokról az indokokról, amiket érdemes leírni.
Szabó Fruzsina
Meddig és hogyan kell kérvényezni a plusz egy év ovit?
A kérelmet 2022. január 18-ig kell benyújtani - aki ezt a határidőt lekési, később már kérheti az iskolakezdés halasztását. Ez a határidő persze azokra a gyerekekre vonatkozik, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik évüket (vagyis tankötelessé válnak), de szüleik nem szeretnék, ha 2022 szeptemberében elkezdenék az általános iskolát.
Fontos, hogy utólag már nem gondolhatjátok meg magatokat, vagyis akinek a kérelmére rábólintott az Oktatási Hivatal, nem dönthet úgy, hogy szeptemberben mégis elkezdik az iskolát - még akkor sem, ha az áprilisi általános iskolai beiratkozásig sokat fejlődik a gyerek.
A Youtube-on több olyan videót találtok, amely az iskolaérettség szempontjairól szól, ezek közül egyet mi is ajánlottunk korábban:
Milyen érveket érdemes beleírni a kérvénybe?
Először nézzük, hogy miket nem: a kérvényt benyújtóknak segítséget nyújtó Szülői Hang oldalán azt írják, felesleges azzal érvelni, hogy a szülő joga dönteni a gyerek iskolaérettségéről, vagy hogy a következő évben jobb tanítót kapna, vagy hogy a barátai/testvére is marad még egy évet az óvodában.
Ennél jóval erősebb érv lehet a kitartó figyelem hiánya (pár perc után lankad a gyerek figyelme, mással kezd el foglalkozni, a figyelme elkalandozik), gyenge az emlékezőképessége, fejletlen a beszéde és a beszédértése, a beszédhangok is késve alakulnak ki, nem érti azt alapvető ok-okozati összefüggéseket, nem mindig érti meg a feladatokat, sorrendiséggel kapcsolatos gondolkodása bizonytalan. Jó indok lehet a gyenge monotóniatűrés, az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, a gyenge alkalmazkodóképesség, a nehézkes szabálykövetés, a fejletlen mozgáskoordináció, a nem megfelelő térérzékelés, a kialakulatlan jobb-bal dominancia.
Azt is érdemes beleírni, ha a gyerek ceruzafogása, ceruzavezetése nem megfelelő, ha az időbeli tájékozódása gyenge, esetleg összekeveri a napszakok vagy az évszakok sorrendjét. A Szülői Hang a "bizonytalan indokok" közé sorolja azt, ha egy gyerek testsúlya vagy magassága nem a korának megfelelő, ha nehezen teremt kapcsolatot másokkal, nehezen barátkozik, vagy ha még szüksége van a délutáni alvásra. "Ezek lehet, hogy segítenek, de lehet, hogy nem. Több ilyen indok együtt, vagy más, súlyosabb indokok kiegészítéseként talán hasznos lehet" - írják.
Vannak konkrét minták is a szülői kérvény megírásához?
Az Oktatási Hivatal oldalán nincsenek, de a Szülői Hang komoly adatbázist készített az elmúlt két évben - szülők számoltak be arról, hogy mivel érveltek a plusz egy év ovi mellett, milyen dokumentumokat nyújtottak be, és hogy elfogadták-e a kérvényüket. Ezek között több teljes szülői levelet is találtok, itt érdemes szétnézni.
Milyen dokumentumokat érdemes csatolni a kérvényhez?
"Érdemes minden olyan dokumentumot csatolni, ami a gyermek további egy év óvodai nevelését alátámaszthatja. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a kérelméhez a szülő bármilyen, általa fontosnak tartott dokumentumot mellékelhet" - írja a Szülői Hang.
Ilyen dokumentumot lehet kérni házi gyermekorvostól, szakorvostól, pedagógiai szakszolgálattól (ha a gyerek volt ott korábban vizsgálaton), óvodapedagógustól, logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, pszichológustól, védőnőtől, sőt iskolaérettségi vizsgálatot is lehet végeztetni magánpraxisban.
A Szülői Hang szerint arról nincs hivatalos információ, hogy ezeket mennyire veszik figyelembe, "általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek". Olyan szülő is bőven van, aki saját véleményén kívül semmilyen dokumentumot nem nyújtott be, mégis engedélyezte a hivatal a plusz egy évet.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Forsthoffer Ágnes közölte: szeptember 20-ig lehet pályázni a tankerületi igazgatói állásokra, összesen 60 pozícióra. Egy korábbi rendeletmódosítás értelmében a pályáztatásnál több képesítési feltételt eltöröltek, és az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökkent.
Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
