Ezekkel az érvekkel érdemes harcolni a plusz egy év óvodáért: itt van minden infó
Január 18-ig küldhetik el kérvényüket az Oktatási Hivatalnak azok a szülők, akik nem szeretnék, ha tankötelessé váló gyermekük 2022 szeptemberében elkezdené az iskolát. Összeszedtük a legfontosabb infókat a kérvényről, az iskolaérettségről és azokról az indokokról, amiket érdemes leírni.
Szabó Fruzsina
Meddig és hogyan kell kérvényezni a plusz egy év ovit?
A kérelmet 2022. január 18-ig kell benyújtani - aki ezt a határidőt lekési, később már kérheti az iskolakezdés halasztását. Ez a határidő persze azokra a gyerekekre vonatkozik, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik évüket (vagyis tankötelessé válnak), de szüleik nem szeretnék, ha 2022 szeptemberében elkezdenék az általános iskolát.
Fontos, hogy utólag már nem gondolhatjátok meg magatokat, vagyis akinek a kérelmére rábólintott az Oktatási Hivatal, nem dönthet úgy, hogy szeptemberben mégis elkezdik az iskolát - még akkor sem, ha az áprilisi általános iskolai beiratkozásig sokat fejlődik a gyerek.
A Youtube-on több olyan videót találtok, amely az iskolaérettség szempontjairól szól, ezek közül egyet mi is ajánlottunk korábban:
Milyen érveket érdemes beleírni a kérvénybe?
Először nézzük, hogy miket nem: a kérvényt benyújtóknak segítséget nyújtó Szülői Hang oldalán azt írják, felesleges azzal érvelni, hogy a szülő joga dönteni a gyerek iskolaérettségéről, vagy hogy a következő évben jobb tanítót kapna, vagy hogy a barátai/testvére is marad még egy évet az óvodában.
Ennél jóval erősebb érv lehet a kitartó figyelem hiánya (pár perc után lankad a gyerek figyelme, mással kezd el foglalkozni, a figyelme elkalandozik), gyenge az emlékezőképessége, fejletlen a beszéde és a beszédértése, a beszédhangok is késve alakulnak ki, nem érti azt alapvető ok-okozati összefüggéseket, nem mindig érti meg a feladatokat, sorrendiséggel kapcsolatos gondolkodása bizonytalan. Jó indok lehet a gyenge monotóniatűrés, az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, a gyenge alkalmazkodóképesség, a nehézkes szabálykövetés, a fejletlen mozgáskoordináció, a nem megfelelő térérzékelés, a kialakulatlan jobb-bal dominancia.
Azt is érdemes beleírni, ha a gyerek ceruzafogása, ceruzavezetése nem megfelelő, ha az időbeli tájékozódása gyenge, esetleg összekeveri a napszakok vagy az évszakok sorrendjét. A Szülői Hang a "bizonytalan indokok" közé sorolja azt, ha egy gyerek testsúlya vagy magassága nem a korának megfelelő, ha nehezen teremt kapcsolatot másokkal, nehezen barátkozik, vagy ha még szüksége van a délutáni alvásra. "Ezek lehet, hogy segítenek, de lehet, hogy nem. Több ilyen indok együtt, vagy más, súlyosabb indokok kiegészítéseként talán hasznos lehet" - írják.
Vannak konkrét minták is a szülői kérvény megírásához?
Az Oktatási Hivatal oldalán nincsenek, de a Szülői Hang komoly adatbázist készített az elmúlt két évben - szülők számoltak be arról, hogy mivel érveltek a plusz egy év ovi mellett, milyen dokumentumokat nyújtottak be, és hogy elfogadták-e a kérvényüket. Ezek között több teljes szülői levelet is találtok, itt érdemes szétnézni.
Milyen dokumentumokat érdemes csatolni a kérvényhez?
"Érdemes minden olyan dokumentumot csatolni, ami a gyermek további egy év óvodai nevelését alátámaszthatja. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a kérelméhez a szülő bármilyen, általa fontosnak tartott dokumentumot mellékelhet" - írja a Szülői Hang.
Ilyen dokumentumot lehet kérni házi gyermekorvostól, szakorvostól, pedagógiai szakszolgálattól (ha a gyerek volt ott korábban vizsgálaton), óvodapedagógustól, logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, pszichológustól, védőnőtől, sőt iskolaérettségi vizsgálatot is lehet végeztetni magánpraxisban.
A Szülői Hang szerint arról nincs hivatalos információ, hogy ezeket mennyire veszik figyelembe, "általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek". Olyan szülő is bőven van, aki saját véleményén kívül semmilyen dokumentumot nem nyújtott be, mégis engedélyezte a hivatal a plusz egy évet.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
