Duplájára nőtt az évismétlést kérő szülők száma, mióta szigorítottak a tankötelezettség szabályain

Egy év alatt duplájára nőtt a szülők által kért évismétlések száma, és több mint másfélszeresére azoknak az iskoláknak a száma, ahol romlott az elsősök teljesítménye – derül ki azokból az adatokból, amelyeket Szél Bernadett szerzett meg. A független országgyűlési képviselő közleményében azt írja, ezek a statisztikák a hatévesek kötelező iskolakezdésének kudarcát jelzik.

  • Eduline

11 364 fővel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévben, mint egy évvel korábban, ebből az állami fenntartású iskolákra plusz 8714 diák jutott. A növekedés 12 százalékos volt, az első osztályok száma 6,6 százalékkal nőtt. Az egy osztályra jutó elsősök száma 21,36-ról 22,54-re nőtt. Az átalakítás első évének végén 1,7-szeresére nőtt a szülők által kért évismétlések száma, 2147-ről 3851-re, arányaiban 2,97-ről 4,76 százalékra. Emellett negyedével csökkent azoknak az iskoláknak a száma, ahol javult az elsősök teljesítménye, és több mint másfélszeresére nőtt azoké, ahol romlott a teljesítményük

- sorolja az adatokat az országgyűlési képviselő.

Szél Bernadett hozzáteszi: a köznevelési államtitkár az eredmények romlását a járványhelyzettel magyarázta, hozzátéve azt is, hogy „a hatéves kori iskolakezdéssel kapcsolatban számos téves információs vagy mesterségesen generált tényező is hathatott a szülőkre. Természetesen mind a kedvező, mind a kedvezőtlen adatok mögött számos ok és indok húzódik/húzódhat meg.”

A képviselő szerint a járvány csak részben magyarázza az eredményeket, azok ugyanis nem a 2020-as tavaszi, hanem a 2020/2021-es tanév végén mutattak komolyabb romlás – pedig akkor sokkal rövidebb ideig voltak zárva az iskolák. „Persze a COVID ettől még szerepet játszott az adatok romlásában (pl.  időszakos távoktatás, karantén stb.), de nyilvánvaló, hogy a hirtelen 11 ezerrel több elsőst az iskolarendszerre ráeresztő törvény hatása is benne van. És nem is kicsit” – írja.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-ban változtattak a szabályokon: a gyerekeknek el kell kezdeniük az iskolát, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. A szülőknek - ha úgy gondolják, hogy a gyermekük nem elég érett az iskolához - külön, az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük a plusz egy év óvodát. A kérelmezési felület kedden nyílt meg, erről itt találtok információkat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.