Egy év alatt duplájára nőtt a szülők által kért évismétlések száma, és több mint másfélszeresére azoknak az iskoláknak a száma, ahol romlott az elsősök teljesítménye – derül ki azokból az adatokból, amelyeket Szél Bernadett szerzett meg. A független országgyűlési képviselő közleményében azt írja, ezek a statisztikák a hatévesek kötelező iskolakezdésének kudarcát jelzik.
11 364 fővel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévben, mint egy évvel korábban, ebből az állami fenntartású iskolákra plusz 8714 diák jutott. A növekedés 12 százalékos volt, az első osztályok száma 6,6 százalékkal nőtt. Az egy osztályra jutó elsősök száma 21,36-ról 22,54-re nőtt. Az átalakítás első évének végén 1,7-szeresére nőtt a szülők által kért évismétlések száma, 2147-ről 3851-re, arányaiban 2,97-ről 4,76 százalékra. Emellett negyedével csökkent azoknak az iskoláknak a száma, ahol javult az elsősök teljesítménye, és több mint másfélszeresére nőtt azoké, ahol romlott a teljesítményük
- sorolja az adatokat az országgyűlési képviselő.
Szél Bernadett hozzáteszi: a köznevelési államtitkár az eredmények romlását a járványhelyzettel magyarázta, hozzátéve azt is, hogy „a hatéves kori iskolakezdéssel kapcsolatban számos téves információs vagy mesterségesen generált tényező is hathatott a szülőkre. Természetesen mind a kedvező, mind a kedvezőtlen adatok mögött számos ok és indok húzódik/húzódhat meg.”
A képviselő szerint a járvány csak részben magyarázza az eredményeket, azok ugyanis nem a 2020-as tavaszi, hanem a 2020/2021-es tanév végén mutattak komolyabb romlás – pedig akkor sokkal rövidebb ideig voltak zárva az iskolák. „Persze a COVID ettől még szerepet játszott az adatok romlásában (pl. időszakos távoktatás, karantén stb.), de nyilvánvaló, hogy a hirtelen 11 ezerrel több elsőst az iskolarendszerre ráeresztő törvény hatása is benne van. És nem is kicsit” – írja.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-ban változtattak a szabályokon: a gyerekeknek el kell kezdeniük az iskolát, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. A szülőknek - ha úgy gondolják, hogy a gyermekük nem elég érett az iskolához - külön, az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük a plusz egy év óvodát. A kérelmezési felület kedden nyílt meg, erről itt találtok információkat.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
