Fakultációk, nyelvek, tagozatok: hogyan érdemes választani a gimnáziumok közül?

Több mint 1100 gimnázium, technikum, szakgimnázium és szakképző iskola közül választhatnak azok a diákok, akik idén felvételiznek középfokú iskolába. De melyik iskolatípus mit kínál a jelentkezőknek, és milyenek a felvételi szabályai? Második rész: négyosztályos gimnáziumok.

  • Eduline

Az általános tantervű, négy évfolyamos gimnázium jó választás, ha a diák nyolcadikosként még nem tudja, milyen tantárgyak érdeklik igazán, milyen területen szeretne majd továbbtanulni, de az érettségi és a felsőoktatás a cél. Érdemes utánanézni az általános tantervű képzést kínáló gimnáziumok eredményeinek (a végzősök hány százaléka felvételizett sikeresen egyetemre, főiskolára, hány százalékuk szerzett közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát), de azt is át kell gondolni, hogy a diák személyiségéhez erős, eredményorientált gimnázium vagy inkább átlagos teljesítményű intézmény passzolna jobban.

Döntő szempont lehet az is, hogy milyen tantárgyakból szervez fakultációt a 11-12. évfolyamosoknak az adott intézmény: ha egy nyolcadikos 14 évesen még nem is tudja, milyen tárgyakat tanulna emelt óraszámban, a 10. évfolyam végére jó eséllyel már lesz valamilyen elképzelése. Érdemes azt is megtudni, milyen sportolási lehetőségek vannak, milyen szakkörökre járhatnak a tanulók.

Jó tudni: a négyosztályos gimnáziumok felvételi pontszámítási szabályai intézményenként eltérhetnek. Egy részük csak az általános iskolai jegyek alapján rangsorolja a jelentkezőket, máshol a bizonyítvány mellett az írásbeli, esetleg az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét is figyelembe veszik.

Ez a cikk a HVG 2022-es középiskolai rangsorában jelent meg. A kiadványban nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.