„Egyértelmű, hogy a januárra és márciusra bejelentett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója” – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerdán úgy döntött, hogy január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha pedig szükséges, március 16-án is sztrájkolni fognak.
A tárca szerint a két szakszervezet most úgy hirdet sztrájkot, hogy „az átfogó pedagógus béremelési program után januárban újabb 10%-os pedagógusbéremelés lép életbe, amelyet 2023-ban újabb béremelés követ”.
„A szakszervezetek vezetői a januári béremelés elhalasztását kérték és visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafetéria ajánlatát is, ebből is látszik, hogy nem a megegyezés a céljuk, hanem a hangulatkeltés és a baloldal politikai kampányának támogatása. A szakszervezetek ugyancsak következetlenek a pedagógusok oltásával kapcsolatban, pár hónapra még követelték, hogy az iskolai oktatás feltétele legyen minden pedagógus beoltása, most pedig elutasítják az oltást” – áll a minisztérium közleményében.
A két szakszervezet az elmúlt napokban több sajtótájékoztatón kijelentette: azt szeretnék, hogy a kormány tartsa be eredeti ígéretét, és a folyamatosan növekvő mindenkori minimálbért vegye figyelembe a pedagógus végzettségű foglalkoztatottak fizetésének kiszámításakor. Hozzátették: a kormány a 2014-es 101 500 forintos minimálbérrel mint vetítési alappal fagyasztotta be a fizetéseket, a 10 százalékos bérpótlékról szóló rendelkezés nem javít a helyzetükön, sőt további feszültséget okoz: januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő.
Mi számít még elégséges szolgáltatásnak?
A PSZ és a PDSZ már szerda este beszélt arról, hogy nem sikerült megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról sem, ezért bírósághoz fordulnak. „Kompromisszumos megoldásként azt kértük, hogy tankerületenként vagy munkáltatónként legyen egy felügyeletre kijelölt hely, de ez sem volt elég, azt akarják, hogy a sztrájk alatt tanítás legyen. Ezt a jogvitát végig kell vinni a bíróságon, de már vannak végzéseink, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a tanítás nem tartozik a még elégséges szolgáltatás körébe” – mondta szerdán Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.
A minisztérium most azt közölte, nem tudják elfogadni azt a javaslatot, hogy az esetleges sztrájk esetén tankerületenként egy helyszínen legyen gyermekfelügyelet, „hiszen járványügyi szempontból kifejezetten aggályos sok, különböző iskolába járó gyermek egy helyen történő összezsúfolása". Szerintük a tanuláshoz való jog olyan alapjog, amelynek komoly sérelmével járna a tanítás teljes felfüggesztése, ráadásul a járvány miatt eleve sokat hiányoztak a gyerekek az iskolából. A minisztérium szerint "a pedagógussztrájk miatt egy újabb tanítás nélküli időszak a gyerekekre és a szülőkre is további, indokolatlan terhet róna”.
A szakszervezetek ezzel szemben úgy vélik, az egyre súlyosabb tanárhiányt egyre több szülő és diák érzi a saját bőrén, ezért a családok támogatását is kérték. "Az oltatlan kollégák fizetés nélküli szabadságra küldésével még inkább ott tartunk, hogy már nemcsak az a kérdés, hogy ki tanítja az iskokában az egyik vagy másik tartárgyat, hanem hogy egyáltalán ki vigyáz a gyerekekre az óvodákban és iskolákban” – írják a Facebookon.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
