Január 31-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a tanári szakszervezetek, „ha pedig ez sem elég”, március 16-ára is sztrájkot hirdetnek – erősítette meg a szerda esti bejelentést a YouTube-on közzétett videóban Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
„Elég volt a bohózatból, hónapok óta keményen dolgozunk a pedagógusok bérének emeléséért, az oktatás valamennyi dolgozójának a béremeléséért, az óraszámok jelentős csökkenéséért és hogy fix órában határozzák meg a feladatokat” – mondja a videóban a PSZ elnöke, hozzátéve: szerdán úgy ért véget a kormány képviselőjével folytatott tárgyalás, hogy semmit nem tudtak elérni, így nem látnak más eszközt, csak a sztrájkot.
„Január 31-én egy kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetünk, miközben tovább tárgyalunk a kormánnyal ezekről az ügyekről. Mondhatjátok és mondjátok is, hogy miért kell eddig várni. Azért, mert a sztrájktörvény csak és kizárólag még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodáshoz köti a sztrájk lehetőségét” – mondja, hozzátéve: erről sem tudtak megegyezni, ezért bírósághoz fordulnak, a bíróság fogja eldönteni, kell-e felügyeletet tartani az iskolákban a sztrájk idején.
„Ha ez sem elég, akkor 2022. március 16-ára sztrájkot hirdetünk, egész naposat, és lehet, hogy nem csak egynaposat. Mi is megvívjuk a szabadságharcunkat" - tette hozzá.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
